A belső határellenőrzések ideiglenes visszaállításával és a határvédelem reformjával válaszolhat az EU az Észak-Afrikából Európába tartó bevándorlási hullámra.
Érthetetlen számunkra az EU vezetőinek pánikreakciója az észak-afrikai átalakulások miatt menedéket keresők megjelenésére – mondta a HVG-nek Melita Sunjic, az ENSZ menekültügyi főbiztosságának (UNHCR) illetékese. Miközben Líbiát a harcok kirobbanása óta félmillióan hagyták el – tette hozzá –, közülük mindössze hatezren jöttek át Európába. Libériát pedig – érvelt tovább – éveken át két kegyetlen polgárháború is sújtotta, ám a szomszédos Elefántcsontparton kirobbant vérengzések miatt kész volt 150 ezer menekültet befogadni, jóllehet az ország rendkívül szegény. Az EU méreteihez és gazdagságához képest az idén eddig az unióba bejutott néhány tízezer bevándorló és menekültstátusért folyamodó egyáltalán nem tekinthető tömegnek. A szakértő szerint nem helyénvaló menekültválságról beszélni, még ha olyan kis térségeken át érkeznek is az EU-ba, mint Málta vagy az olaszországi Lampedusa szigete. Migrációs szakértők azt is hangsúlyozzák, hogy más nemzetközi szabályok vonatkoznak a bevándorlókra, és mások a menekültekre. Utóbbiak kapcsán a befogadó országok kötelesek kivizsgálni, hogy – egyebek mellett – milyen emberjogi következményekkel jár az esetleges visszatoloncolás. Az észak-afrikai térségből érkezők többsége azonban bevándorló, akikről – az EU dublini szabályai szerint – minden tagállam, ahová elsőre megérkeztek Európában, eldöntheti, hogy engedélyezi vagy elutasítja munkavállalásukat és letelepedésüket.
Párizst – és Berlint – éppen az e szabályok nyomán hozott római lépések bőszítették fel. Silvio Berlusconi kormánya ugyanis több mint 20 ezer, Olaszországba érkezett tunéziai bevándorlónak adott átmeneti, hat hónapos tartózkodási engedélyt, amivel ők szabadon mozoghattak a schengeni térségben. A zömében volt francia gyarmatokról érkezők nyomban meg is indultak Franciaországba, mivel a többségük beszél franciául, és sokuknak családtagjai is élnek ott. A francia–olasz vita középpontjában az áll, hogy a két országban eltérően értelmezik a schengeni kódexet, amely „komoly fenyegetés” esetén legfeljebb egy hónapra teszi lehetővé az ideiglenes határellenőrzések visszaállítását. Hogy mi a komoly fenyegetés, azt azonban a kódex nem határozza meg, eldöntését a tagországokra hagyja. Párizs azért is dühös lett Rómára – amely arra panaszkodott, hogy a többi tagállam magára hagyta a Földközi-tengeren átkelők gondjával –, mert Olaszország tavaly mindössze tízezer bevándorlót fogadott be, míg Németország és Franciaország ötször annyit.
A politikai indulatok mégsem az eddig érkezettek miatt lángoltak fel, hanem a várhatóan az EU-ba igyekvő további százezrektől való félelem okán – értékelte az unión belüli vitát a HVG-nek egy névtelenül nyilatkozó, magas rangú brüsszeli diplomata. Az észak-afrikai elnyomó rezsimek bukásával meggyengült ottani határ- és rendvédelem miatt tömegesen jöhetnek még át Líbiából, Tunéziából vagy Egyiptomból Európába a jobb munkakörülmények és magasabb kereset reményében bevándorlók, többségükben 30–40 év körüli férfiak.
A szélsőjobb által a jövő évi elnökválasztás előtt egyre inkább szorongatott Nicolas Sarkozy francia államfőnek a legjobbkor jött, hogy a kezdeti összezördülés ellenére végül sikerült közös hangra lelnie Berlusconival. Római egyeztetéseik nyomán együtt fordultak levélben az EU-hoz a schengeni határvédelem és együttműködés megerősítését, valamint a szabályok tisztázását kérve. Minél előbb szükséges szerintük áttekinteni a földközi-tengeri „szomszédokkal” a kapcsolatokat, a gazdasági és vízummegállapodásokat, beleértve az illegális bevándorlás elleni közös fellépést. Példaként említik Tunéziát, amelynek határellenőrzése igencsak hiányos a forrongás kezdete óta. Fontosnak tartják az 1997 óta érvényes dublini menedékjogi megállapodás módosítását. Eszerint annak az uniós államnak, ahová a menedékjogért folyamodók először belépnek, az összes többi tagállamra vonatkozóan kell értékelnie a kérvényt. Márpedig a tagállamok igencsak eltérően kezelik a menekülteket és a bevándorlókat, így az EU-ba érkezőkkel jobban bánó országokban lényegesen többen adják be bevándorlási kérvényüket. A tavaly az EU-ban regisztrált 258 ezer menedékkérelem több mint 90 százalékát tíz tagállamban nyújtották be.
A francia–olasz levélre válaszolva José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke kilátásba helyezte a korlátozott nemzeti határellenőrzések visszaállítását, de csak a különleges helyzetek részletes meghatározása és a szabályok pontosítása esetén. Az EB lapzártánk után közzéteendő közleménytervezetének a HVG birtokába jutott munkapéldánya szerint nemcsak a belső határokon belüli határellenőrzések szabályainak tisztázását vizsgálják, hanem a migrációs feszültség kapcsán a földközi-tengeri térség és az EU fejlesztési, kül- és belbiztonsági, valamint demográfiai kérdéseinek átfogó kezelése is górcső alá kerül.
Avárt bevándorlási hullámokra az EU valószínűleg a fejlesztési segélyek növelésével, új kereskedelmi megállapodásokkal és a legális bevándorlók helyzetének tisztázásával, továbbá a letelepedési engedélyt megszerzők hatékonyabb integrációjával akar válaszolni. A legfrissebb hírek szerint a schengeni rendszer reformját, azaz rendkívüli esetben a határellenőrzés ideiglenes szigorítását Berlin is támogatja.
Az EB-közleményt követő jogszabály-módosítási tervezeteket még a féléves magyar soros elnökség alatt, a májusi rendkívüli belügyminiszteri ülésen, majd a júniusi EU-csúcson megtárgyalják. E fórumokon eldőlhet a több régi tagállam politikai nyomására húzódó román és bolgár schengeni csatlakozás is. Téma lesz továbbá az EU külső határvédelmi ügynökségére (Frontex) vonatkozó működési szabályok módosítása, pontosabban a franciák által támogatott megerősítése, valamint a 2012-re célként kitűzött egységes menekültügyi rendszer kialakítása.
FOLK GYÖRGY / BRÜSSZEL
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
Új helyzet van.
Gyűlöletkeltésre hivatkoznak.
