Kerülték a vitás kérdéseket és a gazdasági válsággal, különösen az eurózóna bajaival kapcsolatos aggályokat a G8-as csúcstalálkozón. Dollártízmilliárdokat ajánlottak fel ugyanakkor a forrongó arab térségnek, cserébe a demokratikus reformokért.
Miss Ígéret, a G8 díszvendége – ez a felirat virított a rózsaszín, fodros ruhába öltözött, kéjhölgyre emlékeztető maskarát viselő szakállas ellentüntetőn, aki a rendkívüli biztonsági intézkedések ellenére bejutott a sajtósátorba a G8-as csúcstalálkozón a franciaországi Deauville-ben. A demonstráló szerint a világ legbefolyásosabb országait tömörítő G8-ak csúcsértekezleteinek résztvevői mesterei a fejlődő világnak tett, de soha be nem tartott ígéreteknek. Példaként a 2005-ös vállalást említette, miszerint öt év alatt minden AIDS-esnek hozzáférhetővé teszik a hatékony gyógyszeres kezelést, ám ehhez még ma is csak a HIV-fertőzöttek harmada fér hozzá.
A házigazdák mellett a németek, a britek, az olaszok, az amerikaiak, a kanadaiak, a japánok és az oroszok, illetve az EU vezetőinek részvételével megtartott G8-találkozókat régóta vádolják azzal, hogy a látszat és a kinyilatkoztatások ellenére a világ országai között kisebbségben lévő fejlett államok érdekeit tartják szem előtt. A kritikára David Cameron brit miniszterelnök ezúttal úgy reagált, ő sem akarja, hogy a G8 olyan tömörülésnek tűnjön, ahol öltönyös emberek hangzatos ígéreteket tesznek, amelyeket azután az ízletes ebédek elfogyasztása idején már el is felejtenek.
A kritikák és a vádak ellenére a találkozót ezúttal nem zavarták meg az utóbbi években a G8 velejárójává vált kemény összecsapások a rendőrség és tüntető civil csoportok között. Az exkluzív klubnak is nevezett G8 és az utóbbi időben egyre fontosabb szerepet játszó húsz vezető gazdasági hatalom (G20) formációit idén elnöklő francia kormány húszezer rendőrt vezényelt az ország északnyugati részén fekvő Calvados térség tengerparti üdülővárosába, Deauville-be. Az ötezer lakosú, leginkább a kaszinójáról és a filmfesztiváljairól ismert településen szinte minden utcasarkon erős volt a rendőri jelenlét, a bezárt boltok miatt szellemváros képét mutató helységet biztonsági zónákra osztották, és minden lakosnak kötelezővé tették regisztrációs kártya viselését. A házigazda, Nicolas Sarkozy francia elnök láthatóan élvezte a nemzetközi főszerepet, és még neje, Carla Bruni először a G8-vezetők feleségei előtt nyíltan vállalt várandóssága, sőt Ratko Mladics szerb extábornok elfogásának híre sem tudta elhomályosítani előle a show-t. Sajátos kiegészítője volt ugyanakkor a rendezvénynek a már a találkozó előtt nagy nyilvánosságot kapott, először megtartott e-G8-csúcs. A vezető internetes vállalatok képviselői Párizsban találkoztak, hogy megvitassák a világháló szabályozását és az online gazdaság jövőjét (lásd Behálózott értekezők című írásunkat).
A csúcs legfontosabb eredménye végül az arab országok átalakulását támogató pénzügyi csomag lett. A Deauville-i Partnerség néven létrejött megállapodás – amely a berlini fal lebontásának jelentőségéhez hasonlítja az észak-afrikai eseményeket – 20 milliárd dollárnyi segély folyósítására tesz ígéretet 2013-ig a demokratizálódási hullámot megindító Tunéziának és Egyiptomnak (lásd Ígéretdeficit című cikkünket), és a két ország további 20 milliárdra számíthat. Cameron a csúcs után leszögezte: a demokratizálódás útjára lépő minden térségbeli országot, így Líbiát is készek segíteni. A brit miniszterelnök hazaüzenve azért hozzátette, hogy kudarcot vallott az EU szomszédságpolitikája (ENP), amely érdemi monitorozás nélkül adott pénzt keleti és déli szomszédainak. Európa hibájából tanulva a G8 rendszeresen ellenőrzi majd a térségbeli reformokat. A pénzügyi segítség mellett Cameron jelezte, készek kereskedelmi megállapodások kötésére is.
Barack Obama amerikai elnök – aki a csúcs után Varsóban zárult európai körútjának egyik állomásaként tartózkodott Deauville-ben – újfent megerősítette, hogy a francia államfővel való egyeztetések nyomán mindaddig kitartanak a NATO által vezetett szövetséges csapások mellett Líbiában, amíg el nem érik Moammer Kadhafi távozását. Ennél jóval meglepőbb volt, hogy ehhez a nyilatkozathoz sikerült a tárgyalások során megszerezni Moszkva támogatását is. A katonai beavatkozást amúgy nem támogató Oroszország elnöke, Dmitrij Medvegyev ezúttal is jelezte ugyan, hogy a békés megoldás híve Líbia ügyében, de végső soron a cél minél több emberélet megóvása, amihez jelenleg a szövetséges csapatok gyors győzelmén át vezet az út. Medvegyev ugyanakkor arra a Szíriával kapcsolatos vádra, miszerint a Kreml miatt nem ítélték el kellő szigorral Basar Asszad elnök véres fellépését az ellenzékkel szemben, kijelentette, hogy más térségbeli országok példája azt mutatta, a szankciók önmagukban nem vezettek érdemi eredményekre.
A fukusimai nukleáris baleset miatt központi téma volt az atombiztonság is, és a felek vállalták a meglévő nemzetközi szabályok erősítését. Medvegyev szerint a tárgyalóasztalnál egyetértettek, hogy jelenleg lehetetlen az atomerőművek kiiktatása a globális energiatermelésből, ezért a lehető legmagasabb biztonsági feltételekről kell megállapodni, és azok szerint építeni minden új erőművet. Az EU után – amely júniustól kezdi meg a nukleáris létesítmények stressztesztjeit a tagállami atombiztonsági ügynökségeken keresztül – a világ többi része is hasonló, balesetekkel és vészforgatókönyvekkel kalkuláló próbaszámításoknak vetheti alá reaktorait. Angela Merkel német kancellár szerint mindenképpen szükséges a nemzetközi atomenergetikai megállapodások felülvizsgálata, melyek nyomán az oroszok például földrengésbiztos reaktorok építését követelnék meg. Merkel nem is habozott sokáig, a csúcs után alig két nappal a berlini szövetségi kormány – ellentétben korábbi, a reaktorok üzemidejének 12 éves meghosszabbítási szándékával szemben – eldöntötte, hogy 2022-ig bezárják a németországi atomerőműveket.
S sokan aggódtak, hogy az IMF-vezér Dominique Strauss-Kahn szexbotránya, illetve az utódlás kérdése eltereli a figyelmet a csúcs ezúttal legfontosabb témájának tartott arab átalakulásokról. Az ügy azonban végül csak folyosói, illetve kétoldalú megbeszéléseken került szóba, miközben a posztra egyre esélyesebbnek tartott Christine Lagarde francia pénzügyminiszter Kínától Brazíliáig sorra járja a döntésben meghatározó kormányokat.
Hasonlóképpen melléktémává szelídült a gazdasági válság. Az értekezlet megerősítette, hogy elsődleges fontosságú az egyre több államban – különösen az eurózónán belül – felhalmozódott adósságok csökkentése. A kedélyeket az sem borzolta fel, hogy az IMF – talán pont a csúcsra időzítve – jelezte, nem kívánja folyósítani az államcsőd szélén táncoló Görögországnak a soros hitelrészletet.
FOLK GYÖRGY / DEAUVILLE
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
Ez egy kormányhatározatból derül ki, amely pénzt utal ki erre.
15 hónap alatt sajátította el a szakmát.
Gyűlöletkeltésre hivatkoznak.
