Iszapbirkózás lett Trump vámháborújából
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
"Magyarország két problémával szembesül: egyfelől saját kormányának, másfelől pedig az Európai Uniónak (EU) a (rendszer)formáló akaratával. Orbán Viktor és a Fidesz-frakció úgy értelmezi kétharmados parlamenti többségét mint felhatalmazást arra, hogy új politikai és jogi struktúrát teremtsen az országban" - írta Georg Paul Hefty, a lap elemzője.
E rendszerváltó törekvés azonban szerinte ütközik az uniós intézmények azon akaratával, hogy az EU egyes tagállamait erősebb közösségi, végső soron pedig központi ellenőrzésnek vesse alá.
A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy az EU mostani nyomásgyakorlása eltér attól, amit bő egy évtizede Ausztriával szemben alkalmaztak. Míg akkor bojkottálni kellett egy jobboldali kormánykoalíciót, most az EU vezető szervei maguk akarnak szabályozni, érvényesítve ezzel az EU centralizálására vonatkozó igényüket és jogukat.
Martonyi János külügyminiszter és Lázár János frakcióvezető e heti berlini útját Hefty egyfajta "modern Canossa-járáshoz" hasonlítja, emlékeztetve rá, hogy a jövő héten Pintér Sándor belügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök következnek. Szavai szerint Lázár a német fővárosban előzékenyen kifejtette, hogy készek a menet közben elkövetett hibák önkéntes korrigálására.
"A frakcióvezetőre azonban nagy és kényes feladat vár" - írta, megemlítve, hogy a Fidesz-frakció és annak elnöke az elmúlt időszakban több mint 350 törvény kidolgozásában működött közre. A FAZ elemzője arra figyelmeztet, hogy "a kormánytöbbség képviselőinek nem szabad presztízskérdést csinálniuk korábbi döntéseik (EU-normák szerinti) kiigazításából, mert másképpen még jobban elszigetelik magukat és kormányukat, és persze országukat is".
