A bizottság azt kéri a bíróságtól, állapítsa meg, hogy Magyarország nem teljesítette a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 1995-ös irányelvből eredő kötelezettségeit azáltal, hogy idő előtt megszüntette Jóri András adatvédelmi biztos megbízatását - olvasható a bírósági ügyiratban, amely szerint a bizottság június 8-án nyújtotta be a keresetet.

Az 1995-ös irányelv a bíróság szerint előírja, hogy az azt átültető tagállami rendelkezések alkalmazását a rájuk bízott feladatok gyakorlása során teljes függetlenségben eljáró tagállami hatóság vagy hatóságok felügyeljék. Magyarországon ez a hatóság tavaly december 31-ig az adatvédelmi biztos volt.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke január közepén Strasbourgban jelentette be, hogy a testület három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítanak - közölte akkor Barroso.

A mostani ügyirat felidézi, hogy az adatvédelmi biztost a tavaly év végéig hatályos magyar szabályozás szerint a magyar Országgyűlés hat éves időszakra választotta, így megbízása rendes körülmények között 2014 szeptemberéig tartott volna. A magyar szabályozás azonban idén év elejétől megváltozott, az adatvédelmi biztos intézménye megszűnt, és a hivatalban lévő biztos megbízatása is megszűnt - idézte fel a bíróság.

Az adatvédelmi felügyelő hatóság az újonnan létrehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság lett. Az új szabályozás szerint e hatóság élén elnök áll, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki kilenc éves megbízatási időre. E tisztségre nem a korábbi adatvédelmi biztost nevezték ki.

A bizottság szerint az adatvédelmi felügyelő hatóság megbízatásának idő előtti megszüntetése sérti a felügyelő hatóságnak az irányelvben előírt függetlenségét. Az irányelv nem határozza meg az adatvédelmi felügyelő hatóság megbízatása időtartamát, így azt a tagállamok elvben szabadon határozzák meg.

A megbízatási időnek azonban ésszerű hosszúságúnak kell lennie, és elengedhetetlen, hogy miután egy tagállam meghatározott valamilyen megbízatási időtartamot, tiszteletben is tartsa azt. Ha ez nem így lenne, fennállna a veszélye, hogy a megbízatás idő előtti megszüntetésének kockázata befolyásolhatja a felügyelő hatóságot feladatai végrehajtásában, és ez a veszély sértené a felügyelő hatóság függetlenségét.

A bizottság szerint mivel a korábbi adatvédelmi felügyelő hatóság az indokolással ellátott véleményben szabott határidő végéig nem került vissza a tisztségébe, a jogsértés ebben az időpontban is fennállt. A jogsértés orvoslása nem lehetetlen: Magyarországnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a korábbi adatvédelmi biztos ismét elfoglalja az 1995-ös irányelv szerinti tisztségét a megbízatásából még hátralévő időtartamra.

A bizottság el tudja fogadni a jogsértés megfelelő orvoslásaként, ha erre az időtartamra a korábbi adatvédelmi biztost az új hatóság elnöki posztjára nevezik ki. Magyarország ezzel kapcsolatban nem hivatkozhat az új hatóság jelenlegi elnöke függetlenségére, mert ezzel saját jogsértésére hivatkozna a saját védelmében. A jogsértés hatásait orvosolni kell, nem pedig fenntartani - olvasható az ügyiratban.

A bizottság nem vitatja Magyarország azon jogát, hogy átalakítsa a felügyelő hatóságát, így például a korábbi adatvédelmi biztosi modellről egy a magyar jog szerinti hatósági modellre térjen át. Az intézményi modell megváltoztatása azonban egyáltalán nem tette szükségessé a korábbi felügyelő hatóság megbízatásának idő előtti megszüntetését.

Lehetséges lett volna Magyarország számára, hogy belső jogában előírja akár azt, hogy az új modellt csak a hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatása lejárta után kelljen alkalmazni, akár azt, hogy az új hatóság első elnöke a korábbi adatvédelmi biztos legyen a megbízatásából hátralévő időtartamra.

Ha a tagállami modellváltásra történő hivatkozás elfogadható lenne, akkor a bizottság szerint az unióban bármelyik adatvédelmi felügyeleti hatóság állandóan ki lenne téve annak a veszélynek, hogy megszüntethető a megbízatása olyan jogalkotási intézkedéssel, amely megszünteti az éppen fennálló hatóságot, és az 1995-ös irányelv szerinti feladatkör gyakorlására új hatóságot hoz létre a helyében.

"Nem zárható ki, hogy ilyen reformokat használnának fel a politikai hatóságok helytelenítését kiváltó adatvédelmi felügyelő hatóságok szankcionálására és ellenőrzésére. Az ilyen befolyásolás puszta kockázata is összeegyeztethetetlen a felügyelő hatóságok teljes függetlenségével" - teszik hozzá.

A bizottság szerint továbbá Magyarország nem alapozhatott a korábbi adatvédelmi biztosnak a sajtóban megjelent homályos nyilatkozataira olyan feltételezést, amely szerint az adatvédelmi biztos már ne lett volna hajlandó ellátni az előírt feladatait, és a megbízatását ezen az alapon sem szüntethette meg idő előtt.