Az Isaac nevű hurrikán miatt a floridai Tampában egy nappal később indult republikánus elnökjelölő konvencióval hivatalosan is éles szakaszába lépett az amerikai kampány, amelynek legfontosabb mellékhadszínterén választójogi küzdelmet vív a két nagy párt. A republikánusok a csalás potenciális veszélyére hivatkozva tucatnyi államban – köztük olyanokban, amelyek sorsdöntőek lehetnek abban, kié lesz a Fehér Ház – szigorítanák a voksolás szabályait, míg a demokraták szerint a zömmel Európában természetes intézkedéseket tartalmazó javaslatok célja valójában a Barack Obama elnököt támogató szavazói csoportok megtizedelése.
A liberális és a konzervatív sajtóban – vagyis a The New York Times és a The Washington Post, illetve a The Wall Street Journal hasábjain – is éles odamondogatásokkal folyó jogi-politikai csatában a legnagyobb vihart az keltette, hogy több, republikánus vezetésű szövetségi állam csak azoknak engedélyezné a részvételt a választásokon, akik valamilyen arcképes, hivatalos igazolványt bemutatnak. Mivel az USA-ban nincsen egységes személyi igazolvány, ezt a célt általában a jogosítvány szolgálja, de megteszi az útlevél, a katonai azonosító kártya vagy a veteránigazolvány is. A legtöbb helyen még mindig érvényes szabályok szerint elég a nyugdíj-biztosítási azonosító, egy névre szóló közüzemi számla vagy az az igazolás is, amit az előzetes választási regisztrációról kapott a szavazó, aki több helyen egyszerűen írásos nyilatkozatot tehet, hogy ő az, akinek mondja magát.
Az USA-ban a szavazáshoz – Észak-Dakota kivételével – előzetes regisztráció szükséges, amit általában 30 nappal a voksolás előtt kell megejteni, de Idahóban, Iowában, Minnesotában, New Hampshire-ben, Wisconsinban és Wyomingban a választás napján is lehetőség van rá. A legtöbb helyen pártot is meg kell nevezni, mivel az adott párt jelöltállító előválasztásán – amit a seriffségtől az elnökségre pályázókig számos posztért tartanak – gyakran csak azok vehetnek részt, akik erről nyilatkoztak. A választási részvétel növelése érdekében 1993-tól a jogosítványt kiadó hivataloknál a vezetési engedély megszerzésével vagy megújításával egy füst alatt is lehet regisztrálni, de az USA-ban az sem tilos, hogy a pártaktivisták kampányszerűen jelentkeztessék voksolni potenciális szavazóikat. És az is szabályos, hogy a választás napján részletes listákkal fölszerelkezve, buszokkal gyűjtsék be és vigyék az urnákhoz regisztrált támogatóikat.
Éppen ezt a szabadságot féltik a demokraták, akiket az is felháborít, hogy Florida – ahol 2000-ben, többszöri újraszámlálás után, a washingtoni legfelső bíróság döntését követően, a csaknem 6 millióból 537 szavazatos többséggel nyerte meg az állam elektorait és vele az elnökválasztást a republikánus George W. Bush – korlátozná az előzetes voksolás lehetőségét. Ezzel ugyanis megszűnne az a gyakorlat, hogy a hagyományosan november első keddjén tartott választást megelőző vasárnap a népes afroamerikai kongregációk az istentiszteletről papjaik vezetésével, csoportosan járulhassanak a korábban megnyitott urnákhoz.
A demokraták szerint a republikánusok azon mesterkednek, hogy a szigorúbb követelményekkel kiszorítsák a választásokról azokat, akik négy éve Obamának sikert hoztak: az afroamerikaiakat és más kisebbségeket, az alacsonyabb jövedelműeket, a fiatalokat, valamint az első szavazókat. Úgy vélik, a javasolt intézkedések semmiben sem különböznek attól, mint amikor még a XX. század első felében is vagyoni vagy műveltségi cenzussal igyekeztek kizárni a feketéket a lehetőségből. A republikánusok azzal vágnak vissza, ők csak a voksolás integritását védik, hogy ne szavazhasson illegális bevándorló, börtönbüntetése miatt a közügyektől eltiltott személy. És egyáltalán, kapjon komolyabb színezetet az egész procedúra, legyen azonosítható, valóban az él-e a választójogával, akinek az alkotmány lehetővé teszi.
Mindkét tábornak vannak számai, amikre hivatkozhat. A New York-i jogi egyetem kutatóintézete, a Brennan Center for Justice azt állítja, hogy míg a potenciális szavazók 11 százalékának nincs megfelelő fényképes igazolványa, az afroamerikaiak körében az arány 25 százalékos, az évi 35 ezer dollár alatt keresőknél 15, a 18–29 év közöttieknél pedig 20 százalékos – így a szigorítás főleg Obama táborát sújtaná. A republikánusok pedig a washingtoni Pew Research Center független intézet számaira hivatkozhatnak, azaz hogy minden nyolcadik, összesen 24 millió regisztráció érvénytelen vagy jelentős mértékben pontatlan, ezen belül 1,8 millió halottat tartanak nyilván aktív szavazóként, 2,75 millióan pedig több mint egy államban iratkoztak fel a listára. Azt pedig kevesen vitatják, hogy a XIX. századi módszereken alapuló választói nyilvántartást a modern technológiához kell igazítani, és a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak meggyőző többsége nem lát kivetnivalót abban, hogy a szavazáskor fényképes igazolványt kérjenek tőle.
A csata hevességére jellemző, hogy Eric Holder igazságügy-miniszter már tavaly agresszív fellépést ígért a republikánusok kezdeményezte választójogi változtatások ellen, s tárcája decemberben először a Dél-Karolina, az idén márciusban pedig a Texas által a fényképes igazolvány kötelezővé tételéről hozott jogszabályt vétózta meg. Az indok az volt, hogy az intézkedés hátrányosan érintené a kisebbségi – Texas esetében például a spanyol ajkú – szavazókat. A felhatalmazást ehhez az 1965-ös választójogi törvény adja, amely a korábban az afroamerikaiakat diszkrimináló 16, zömmel déli állam egésze vagy egyes megyéi esetében igazságügy-minisztériumi jóváhagyáshoz köti a voksolásra vonatkozó szabályok bármilyen módosítását. Vétózni akkor lehet, ha a kisebbség hátrányt szenved, még ha nem is ez a jogszabályt alkotók szándéka.
Az igazságügyi tárca közbelépését felzúdulással fogadták a republikánusok, mert hasonló intervencióra 1994 óta nem volt példa, azóta pedig a legfelső bíróság, egyik 2008-as döntésével precedenst teremtve, jóváhagyta az Idaho államban a fényképes igazolvány használatát előíró törvényt. Akárcsak Idaho, Dél-Karolina és Texas is ingyenes igazolványt ígért az azzal nem rendelkezőknek, és a republikánusok azt is állítják, hogy a minisztérium pontatlan számokkal dolgozott, amikor kimutatta, hogy a szigorítás jóval nagyobb arányban sújtja a kisebbségeket, mint a fehéreket. Mindkét eset már bíróságon van, és akár súlyos vereséggel is végződhet a demokraták számára. A republikánusok arra számítanak ugyanis, hogy ha az ügy a konzervatív többségű legfelső bíróság elé kerül, akkor a testület kiütheti az 1965-ös választójogi törvényben az igazságügyi tárcának adott vétójogot, mondván, az sérti a szövetségi államok önállóságának elvét a választások szabályainak megalkotásában.
NAGY GÁBOR