Lövésük van

„Kitölti ezt a nyomtatványt, megmutatja az arcképes jogosítványát, aminek adatait pár perc alatt telefonon egyeztetjük az FBI-jal, és ha ők nem emelnek kifogást, bármelyik fegyvert megveheti” – magyarázták nemrég a HVG tudósítójának az USA Ohio államában, Danville-ben a fegyverboltban. Arra az akadékoskodásra is megvolt a válasz, hogy, például újságírói vagy diákvízummal, külföldiként is lehet valakinek az USA-ban általános személyi azonosítóként is használt autóvezetői engedélye: az amerikai állampolgárság meglétéről a vevőnek kell nyilatkoznia, azt ők nem ellenőrzik. Ha pedig valakinek még ehhez a procedúrához sem fűlik a foga – mert esetleg elbukna rajta –, akkor a hétvégente tartott, bolhapiachoz hasonló fegyvervásárokon kedvére vehet magának pisztolyt, klasszikus forgótáras coltot, vadászpuskát vagy gépkarabélyt, mert ott az eladóknak sem magukat nem kell regisztrálniuk, sem a vevőiket leinformálniuk.

A danville-i üzletben pisztolyt 180 és 900 dollár, félautomata gépfegyvert pedig 250 és 2000 dollár közötti áron lehet vásárolni – az olcsóbbak a kínai gyártmányúak. Köztük olyan, drágább vételnek számító Glock és Sig Sauer pisztolyt, illetve Bushmaster gépkarabélyt is, amilyenekkel a múlt pénteken a Connecticut állambeli Newtownban a 20 éves Adam Lanza húsz gyereket és hat tanárt lemészárolt, mielőtt magával is végzett volna. A halálos eszközökhöz fegyverkedvelő tanárnő anyja – akit az állítólag személyiségzavarral küzdő Lanza elsőként gyilkolt meg – szabályosan jutott. Nem ez az USA történetének legtöbb áldozattal járó iskolai lövöldözése, és az idén már hat hasonló vérengzést jegyeztek fel. Júliusban például a Colorado állambeli Aurora egyik mozijában 12 embert megölt egy férfi, aki Batman ellenfele, Joker mintájára vörösre festette a haját, mégis sokak szerint a mostani lehet a lélektani fordulópont az amerikai fegyvertartás túl lazának tartott szabályairól folyó vitában. A felvételeket látók agyába visszavonhatatlanul beleégett ugyanis, ahogy a tanárok a vészesetekre betanított láncban menekítik ki az általános iskolából az agyonlőtt 6-7 évesekkel egyidős fiúkat és lányokat.

A 315 milliós Egyesült Államokban 270 millió lőfegyver van magánkézben, harmadával több, mint a sorban következő kilenc országban összesen. Ehhez a jogot az alkotmány második kiegészítése garantálja, amit a legnagyobb becsben tartanak a szólásszabadságról rendelkező első mellett. A szigorításpártiak szerint az országban szinte a vadnyugati időszakban sem lehetett olyan könnyedén pisztolyokhoz, puskákhoz jutni, mint manapság ilyen komoly tűzerejű fegyverekhez. A connecticuti tragédia ugyanis mit sem változtat azon, hogy a fegyverüzletek akciós szórólapokon hirdetik termékeiket, mintha azok színes tévék vagy okostelefonok lennének, és sokan vesznek házastársuknak, barátjuknak feketén csillogó pisztolyt karácsonyi ajándékként.

Nem mindig volt ez így. A közvélemény támogatását élvezte az az 1934-es törvény, amely szigorúan korlátozta a hozzáférést az alkoholtilalom alatt felnőtt gengszterek által használt automata fegyverekhez. Azt sem kísérte felháborodás, amikor 1968-ban az erősödő utcai erőszak miatt a kézifegyverek eladását nehezítették. A lőfegyver birtoklása azonban mind kevésbé kötődött a vadászathoz, egyre inkább társult az önvédelemhez, és az 1970-es évektől egymást követték a lazító intézkedések. Az 1981-ben Ronald Reagan elnök ellen elkövetett merénylet, majd az újfent súlyosbodó nagyvárosi bűnözés ismét a szigor növekedését hozta magával. A washingtoni kongresszus 1994-ben elfogadta, Bill Clinton elnök pedig aláírta a félautomata fegyverek polgári célú értékesítését és lakossági birtoklását tiltó törvényt. Nem vonatkozott ez a jogszabály életbelépése előtt vásárolt fegyverekre – azokat nem kellett beszolgáltatni –, ráadásul a törvény tíz év után hatályát vesztette.

A szabályozást mostanáig a laza feltételek tudomásulvétele jellemezte, komoly kísérlet nem történt az 1994–2004 közti törvény újraélesztésére, sem más szigorításra. Éppen a pénteki vérengzés előtt közölte büszkén Florida, hogy közel jár az egymilliomodik engedély kiadásához lőfegyver álcázott viselésére, amit az államban mindenki megkaphat, aki kéri, büntetlen előéletű, és betöltötte a 21. életévét. Hasonló automatizmus van érvényben 34 másik szövetségi államban, Alaszkában, Arizonában, Vermontban és Wyomingban pedig sem erre, sem a lőfegyver nyílt viselésére nem kell engedély, és másutt is rendkívül megengedőek a szabályok. A liberalizációt támogatók szerint ezzel megfontolásra lehet késztetni a potenciális rablót, mert az nem tudja, mert nem látja, kiszemelt áldozatánál nincs-e pisztoly. Az elképzelés olyannyira elfogadott, hogy az álcázott lőfegyverviselést a fővároson, Washingtonon kívül csak Illinois államban nem engedélyezik, bár több megyéjében hallgatólagosan eltűrik.

Bármilyen borzalmas vérengzés történt is, a felháborodás nem öltött jogszabályi formát. Sem akkor, amikor 1999 áprilisában a Colorado állambeli Columbine középiskolájában 13 diáktársával és tanárral végzett, majd öngyilkos lett Eric Harris és Dylan Klebold. Nem maradt muníció törvénykezésre az után sem, hogy 2007 áprilisában a Virginia állambeli Blacksburg műszaki egyetemén a dél-koreai születésű Cho Seung Hui 32 diákot, illetve tanárt agyonlőtt, majd maga ellen fordította a fegyverét. Csak fogadkozások követték azt is, hogy tavaly januárban, az arizonai Tucsonban, bár fejbe lőtték, a csodával határos módon életben maradt Gabrielle Giffords, a képviselőház tagja, miközben hat emberrel végzett Jared Lee Loughner.

Nemcsak a washingtoni kongresszus, a demokrata és a republikánus törvényhozók jó része, de Barack Obama elnök is nemtörődömnek mutatkozott. Jellemző, hogy a Reagan elleni 1981-es merényletnél életveszélyesen megsérült fehér házi szóvivő, James Brady által alapított, a fegyverviselés korlátozásáért harciasan küzdő alapítvány 2010-ben az elnöknek passzivitásáért az iskolában a bukást jelentő F érdemjegyet adta. Obama a mostani tragédia után nyilatkozva, majd szombati rádióbeszédében is megpendítette, hogy határozott lépésekre lenne szükség, és a szigorításpártiak úgy gondolják, ezt meg is teheti, hiszen nincs mit mérlegelnie, mert az alkotmány értelmében harmadszorra már nem indulhat elnökválasztáson, ellenben definiálhatja második hivatali idejét, s egyben politikai örökségét.

Obamának és a tilalomfákat állítani kívánóknak az USA legbefolyásosabb és legrégibb – 1871-ben két polgárháborús veterán alapította – lobbiszervezetével, az amerikai fegyverbarátok szövetségével (NRA) kell szembeszállnia. Az 1934-es és 1968-as törvényi szigorításokat még támogató, de az 1970-es évektől a második kiegészítést egyre radikálisabban védő NRA 4,3 millió tagot számlál, az éves költségvetése bő 300 millió dollár, és nem bánik kesztyűs kézzel politikai ellenfeleivel. Kitartó lobbimunkájának – na és persze az amerikaiak fegyverkultúrájának – tulajdonítják, hogy a lőfegyverek birtoklásának hatásosságát megkérdőjelező minden statisztika, illetve a rendszeresen ismétlődő mészárlások ellenére a közvélemény-kutatások eddig meggyőző többséget mutattak a fegyvertartás jelenlegi kereteinek megőrzése mellett. A szigorításpártiak nem ringatják magukat abba a hitbe, hogy a lőfegyvereket be lehetne tiltani Amerikában. Kezdetnek abba is belemennének, ha komolyan vennék és erősítenék a vásárlók szűrését – és általánossá tennék, hogy egyvalaki havonta csak egy pisztolyt vagy puskát vehessen.

NAGY GÁBOR