Nem kizárt, hogy újra kitör az orosz–ukrán gázháború, amely 2009-ben fennakadásokat okozott az európai ellátásban. Az Ukrajna és azon keresztül Közép- és Nyugat-Európa felé futó vezetékek elzárása azért következhet be, mert Kijev megtagadta annak a hétmilliárd dolláros számlának a kifizetését, amelyet az orosz gázipari monopólium, a Gazprom nyújtott be, miután az a 2009-es szerződésben vállaltnál jóval kevesebb energiahordozót vett át.
Az ukránok azzal védekeznek, hogy 2011-ben előre figyelmeztették Moszkvát, hogy csökken a gázfelhasználás: a stagnáló, illetve részben hatékonyabbá váló ipar kevesebbet fogyaszt, és folyamatosan nő a szén szerepe. „A Gazprom semmit sem válaszolt, s most hirtelen előállt a számlával. Közben egész Európában mi fizetjük a legtöbbet az orosz gázért” – panaszolták a kijevi illetékesek. A vitának egyes vélemények szerint köze van ahhoz, hogy Ukrajna nemrég az oroszok kihagyásával megállapodott a brit–holland Royal Dutch Shell-lel a kelet-ukrajnai palagáz közös feltárásáról. Ha ugyanis a mezők kitermelése beindul, öt év múlva az ország önellátóvá válhat gázból. Bár már működik az Ukrajnát elkerülő Északi Áramlat nevű vezeték, és pár éven belül megnyílik a Magyarországot érintő Déli Áramlat is, Ukrajna fontos láncszem marad Oroszország számára: az országban több olyan hatalmas föld alatti tároló is működik, amely nélkül aligha lehet szavatolni a téli csúcsidőszakban megugró európai igények biztonságos kielégítését.
