Nem sikerült magyarul tudó embert találnia a szlovák belügynek

Hibás magyarsággal írt, nehezen átlátható választási értesítőket küldött szét a magyarok által is lakott felvidéki települések önkormányzataihoz egy hónappal a megyei választások előtt a szlovák belügyminisztérium. Az ügyben panasszal élt a szaktárcánál a Magyar Közösség Pártja (MKP).

  • MTI MTI
Nem sikerült magyarul tudó embert találnia a szlovák belügynek

Szlovákiában novemberben tartanak megyei választásokat, az értesítők a választások lefolyásáról hivatottak általános információkat nyújtani a választóknak. Az ősztől hatályos új szlovák választójogi törvény értelmében azokon a településeken, ahol egy adott kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, a kisebbség nyelvén írt választási értesítőket is kézbesítenek, valamint a szavazólapok is részben kétnyelvűek lesznek. A nyelvhasználat eddigi gyakorlatának megtartását és bővítését szavatoló rendelkezések törvénybe iktatására augusztusban került sor az MKP kezdeményezésére, amit az indokolt, hogy a jogszabály előkészítésekor felmerült: az új választójogi törvény nem számolna ezzel a gyakorlattal. 

"Nem tartott sokáig az örömünk, mert a törvény végrehajtása már most botladozik" - nyilatkozott Berényi József, az MKP elnöke az ügy kapcsán. Azt mondta, az értesítőkön ugyan megjelenik magyar nyelvű szöveg is a szlovák alatt, de a közlést áttekinthetetlenné teszi, hogy az összefolyik a többi kisebbségi nyelven feltüntetett információval, mi több, a magyar szövegben annak értelmezését szinte kizáró nyelvi hibák vannak. Az értesítőkön a választások helyszínét és időpontját megjelölő szövegrésznél például ez olvasható: "a kerületi önkormánnyzat szervei választásokra sor kerül". 

Az MKP politikusa szerint a hiányosságok egyáltalán nem egyediek, úgy véli: olyan rendszerszintű problémahalmazról van szó, amelyet Robert Fico kormánya tudatosan idéz elő. "A minisztérium hozzáállása azt jelzi, hogy Szlovákiában domináns nyelv van és megtűrt nyelv, amelynek használói is megtűrt polgárok" - hangsúlyozta Berényi József, rámutatva: a tárcával folytatott egyeztetéseik során arról volt szó, hogy a nemzetiség nyelve egyenrangú nyelvként jelenik majd meg az értesítőkön. "Ha magyar településről van szó, ott magyarul, ha ruszin faluról, akkor ott ruszinul, nem pedig arról, hogy mindenki kap egy nyelvi Babilont" - fejtette ki a magyar párt politikusa, hozzátéve: az ügyben helyesbítést kérve, panasszal fordultak a szaktárcához. 

A szlovák belügyminisztérium az ügy kapcsán feltett kérdésekre kiadott állásfoglalásában azt írta: a kisebbségi lakossággal is rendelkező települések számára univerzális értesítőket készítettek, mivel ezek előállítása időbeli és anyagi szempontból hatékonyabbnak mutatkozott. A választási értesítők magyar nyelvű szövegének hibás nyelvezetét a minisztérium nem kommentálta.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

vélemény

Parászka Boróka: A rezsimbontás receptje

Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.