Németországban teljes a bizonytalanság a következő kormány összetételével kapcsolatban, a választók véleménye azonban egyértelmű: kétharmaduk nagykoalíciót akar. Az ARD közszolgálati televízió pénteken ismertetett felmérése szerint a választásra jogosultak 66 százaléka jónak, vagy nagyon jónak tartaná, ha a két legnagyobb politikai erő, a választásokon győztes CDU/CSU konzervatív pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) alakítana kormányt.
A konzervatívok nagy fölénnyel nyerték meg a szeptemberi választást, de nem szereztek abszolút többséget, koalíciós társuk, a liberális FDP pedig kiesett a Bundestagból, ezért új partnert kell találniuk a kormányzás folytatásához. A konzervatívok az SPD-vel és a Zöldekkel is egyeztetnek a kormányalakításról, és október 22-ig, az új Bundestag alakuló üléséig akarják eldönteni, hogy melyik párttal kezdeményeznek hivatalos koalíciós tárgyalást.
Az ARD felmérése szerint a németek többsége a konzervatív vezetésű koalíció programjában elsősorban baloldali választási ígéreteket szeretne viszontlátni. A választók 83 százaléka üdvözölné, ha bevezetnék az általánosan kötelező minimálbért, és 65 százaléka helyeselné, ha emelnék a legmagasabb jövedelmű rétegek adóterhét. A konzervatív pártok mindezt elutasítják. Választási ígéreteik közül a lakosság leginkább azt támogatja, hogy fizettessenek autópálya-használati díjat a külföldi autósokkal.
A CDU/CSU vezetői eddig egyszer tárgyaltak az SPD-vel, és egyszer a Zöldekkel. A következő héten újra tárgyalnak mindkét párttal. A német sajtóban koalíciós pókernek nevezett folyamat első szakasza várhatóan a második tárgyalási forduló után, a hét végén fejeződik be, amikor értekezletet tartanak az SPD és a Zöldek vezető testületei. A tárgyalódelegációk ezeken az üléseken beszámolnak az egyeztetésről, és valószínűleg javaslatot tesznek, hogy kezdjék meg a koalíciós szerződést célzó tárgyalásokat, vagy vonuljanak ellenzékbe.
Az SPD-nél az esetleges koalíciós tárgyalások végeztével pártszavazással döntenek a koalíciós szerződésről. Az ARD felmérése szerint az SPD-szavazók csaknem 60 százaléka a nagykoalíció támogatója. Arról egyelőre nincsenek új adatok, hogy a 472 ezer fős tagság miként vélekedik a közös kormányzásról a Merkel vezette konzervatívokkal.
A legutóbbi, szeptemberi közvélemény-kutatási adatok szerint a tisztségviselők és a tagság többsége elutasítja a 2005-2009 közötti nagykoalíció felújítását. Szakértők ezt mindenekelőtt azzal magyarázzák, hogy az SPD választói támogatottsága 2009-re, a közös kormányzás végére történelmi mélypontra, 23 százalékra süllyedt.
A Zöldek több vezetője igyekszik megnyitni a pártot a CDU/CSU felé, de sokan kételkednek abban, hogy lehet jövője egy konzervatív-zöldpárti kormánynak. Katrin Göring-Eckardt parlamenti frakcióvezető szerint például egyenesen elképzelhetetlen, hogy egy ilyen koalíció fennmarad négy évig. A Zöldek szavazótábora is megosztott, az ARD felmérése szerint az ökopárt támogatónak nagyjából fele úgy véli, hogy ellenzékben kell maradni, és nagyjából 50 százalék támogatná, ha a párt koalícióra lépne a konzervatívokkal.
A konzervatívok és a Zöldek még nem kormányoztak együtt, nagykoalíció viszont már kétszer volt a második világháború óta.
Németország újraegyesítése óta általában a választástól számítva 30-40 napon belül megalakult a kormány. A leghosszabb ideig 2005-ben tartottak a koalíciós tárgyalások, a CDU/CSU és az SPD akkor 65 nap alatt állapodott meg a nagykoalícióról.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
