Házi szőttes

„Átfestett aggastyánok alkotmánya, fölösleges túlszabályozások salátája” – így jellemezte a román alkotmányt módosító tervezetet Cristian Preda román néppárti európai parlamenti képviselő, utalva a szerinte nem odaillő paragrafusok mellett a kormánykoalíció exkommunista tagjainak múltjára is. A parlamentben kétharmados többségű szociáldemokrata–liberális–konzervatív koalíció (USL) viszont rendkívül elégedett az alkotásával, hiszen az ellenzék rendszeresen kivonult az alkotmánymódosító bizottság üléseiről, így még ellenszavazatok sem zavarják az alaptörvény átszabását. Arra azért ügyelnek, hogy a tervezet ne okozzon problémát Brüsszelben, ezért a jövő héten Bukarestbe várják a Velencei Bizottság képviselőit, hogy átnézzék a paragrafusokat a szeptemberre halasztott parlamenti szavazás előtt. Victor Ponta kormányfő pedig megígérte, hogy a bizottság és az alkotmánybíróság kifogásait is figyelembe veszik.

A tervezet hatról négy évre rövidíti a Legfelsőbb Bírói Tanács tagjainak mandátumát, az elnököt csak a bírák soraiból választhatják egy évre, és a mandátumuk nem hosszabbítható. Mivel a Ponta-kormány egyelőre megrekedt a deklaratív szabadságharc szintjén – a multikat azért már fenyegetik –, az alkotmánybíróság durvább jogkörszűkítés nélkül megússza a módosítást. Nem úgy az elnöki hivatal. Habár a kormánykoalíció fő ellenségének, Traian Basescunak 2014-ben lejár az utolsó elnöki mandátuma, így már nem vonatkozhat rá a majdani alaptörvény, a kabinet az államfői mozgásteret is leszűkíti. A mandátum hosszát ötről négy évre csökkentik, az államfő kizárólag külpolitikai és uniós biztonságpolitikai kérdésekben képviselheti majd Romániát Brüsszelben. Rossz nyelvek szerint ezzel a szociáldemokraták koalíciós társuk, a liberálisok vezetőjének, Crin Antonescunak állítottak csapdát, aki az elnökválasztás esélyese.

A népszavazás érvényességét 50 százalék plusz egy szavazatról 30 százalékra viszi le a koalíció, amivel akár öngólt is rúghat. Basescu ősszel referendumot ír ki ugyanis arról, hogy a létszámot a parlament két házában összesen 300-ra csökkentsék (jelenleg a képviselőházban 412-en, a szenátusban 176-an vannak). Erről 2009-ben már volt egy érvényes népszavazás, amelynek eredményét bele kellett volna foglalni az új alkotmánytervezetbe. A mostani módosításban azonban a kormánypártok kizárólag az alsóház létszámát rögzítették 300 fő plusz a 18 kisebbségi képviselőben, a szenátushoz nem nyúltak.

A mindenkori román kormánypárt támogatójának számító ortodox egyház egyetlen, fontos javaslata váratlanul megbukott. Módosítani akarta a házasságra vonatkozó megfogalmazást, hogy azt ne házasfelek, hanem férfi és nő szabad akaratából létrejött kapcsolatnak minősítsék. Vagyis a homoszexuálisok házasságkötését akarták volna kizárni az alkotmányban, de nem sikerült. Az USL azért már gondol a 2016-os parlamenti választásokra is, amikor módosítja a kormányfő kinevezésének menetét: eddig a parlamenti többség (párt vagy koalíció) jelölt miniszterelnököt, a jövőben viszont a választásokat megnyerő párt élhet ezzel a joggal. Ami azt jelenti, hogy az USL három év múlva akár 30 százalékos győzelemmel is megpróbálhat kabinetet alakítani.

Az alkotmánymódosítás egyik legfontosabb változtatása a közigazgatást érinti. Az USL Brüsszelre mutogat: ha december 31-éig nem hozzák létre a régiókat, az ország elesik az uniós finanszírozás javától. A román átlagembert a közigazgatási reform nemigen érdekli, a Romániában élő magyarok számára viszont élet-halál kérdése, mert ha Székelyföldet beolvasztják az egyik többségi román régióba, búcsút inthetnek Hargita és Kovászna mint megyék többé-kevésbé önálló létének. A Partiumra pedig ennél is súlyosabb beolvasztási veszély vár. Az egyetlen, gyakorlati hasznát tekintve minimális jelentőségű kiskapu, hogy a nemzeti kisebbségek köztéren és magánterületen szabadon használhatják a nyelvi és vallási identitásukkal kapcsolatos jelképeiket. Szabadon kitűzhető lesz a székely vagy a magyar zászló – ez viszont nem helyettesíti a gazdasági fejlődést.

A szociáldemokratákkal a rendszerváltás óta jó kapcsolatokat ápoló Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) sikerült bevetetnie a tervezetbe, hogy a nemzeti kisebbségek saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre, ám ez még nem jelenti a kulturális autonómiát. Nem ment át viszont a koalíción a „hagyományos térségek különleges státusára” vonatkozó módosító indítvány, amibe az RMDSZ a Székelyföldet csomagolta. De lenyelték az RMDSZ javaslatát, hogy a kisebbségeket – a királyi ház, a román ortodox egyház és a többi felekezet mellett, ami szintén újdonság – államalkotó tényezőknek tekintik. A gyakorlatban persze az USL a romániai magyarság és a többi kisebbség bedarálására törekszik, másképp 2016-ban elveszíti a román nacionalisták voksait. Az RMDSZ-nek – vagy inkább az EU-nak – dobott „kisebbségi konc” pedig semmivé lehet az új alkotmány életbeléptetésekor, hiszen a kisebbségi törvény elfogadását is egy évtizede jegelik.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD