Játszótéren békésen ugrándozó gyerekek, kávézóban futballt néző vagy vízipipát szívó férfiak, bazárban vásárló nők, kormányépületeket védő katonák és rendőrök, vagy egyszerűen utcai járókelők – bárki bármikor áldozatául eshet az ismét tomboló iraki erőszaknak. Vasárnap Bagdadban 38-an haltak meg egy öngyilkos merényletben, előtte egy másikban tizenketten. A múlt csütörtökön 61 ember halt meg két észak-iraki és egy fővárosi támadásban, két héttel korábban 75 zarándok vesztette életét. A merényletek egy részéért senki sem vállalta a felelősséget, de a síita negyedek elleni akciókat minden bizonnyal az al-Káida terrorhálózat iraki szárnya hajtotta végre. Úgy tűnik, az iraki biztonsági erők tehetetlenek, és külső, főként amerikai segítségre sem számíthatnak, miután az USA 2011 végére kivonult az arab országból.
Mégpedig azért, mert előtte nem sikerült megállapodni az amerikai–iraki biztonsági paktumról. Az USA általában nem járul hozzá, hogy külföldön állomásozó, esetleg törvényt sértő katonái a fogadó ország igazságszolgáltatása alá kerüljenek. A 2003-as invázió után a függetlenségét visszanyert Irak – ráadásul a kisebbségi szunniták rezsimjének bukása után a síita többség vezette kormánnyal – nem adta meg a Washington által kért immunitást, így az amerikai katonák az utolsó szálig távoztak. Bár akkor a republikánusok bírálták Barack Obama elnököt a tárgyalások kudarcáért, mondván, az új iraki hadsereg még nem készült fel teljesen a terror elleni harcra, az erőszak mégis jelentősen csökkent a 2006–2007-es évekhez képest, amikor az országot vérbe borította a síiták és a szunniták közti vallásháború.
A szír polgárháború újjáélesztette azonban az al-Káida iraki szárnyát, és az erőszak ismét a 6–7 évvel ezelőtti méreteket kezdi ölteni. Ráadásul százával nyomulnak a szélsőségesek Szíriába és Irakba, a két ország dzsihádista erői együttműködnek. Irakban tucatjával végzik ki a terrorizmus vádjával elítélt személyeket, köztük nőket, ami miatt már emberjogi szervezetek is tiltakoztak. A halálbüntetés iraki visszaállítása azonban nem fékezi meg a síitákat eretneknek tartó szunnita szélsőségeseket, és megválaszolatlan kérdés marad, vajon az amerikai erők meg tudták volna-e akadályozni az öldöklést, vagy inkább a célpontokat gyarapítanák.
