Történelmi lépésre szánta el magát Belgium: az ország parlamentje csütörtök este megszavazta azt a törvényt, amely a világon elsőként korhatár nélkül, gyerekek számára is lehetővé teszi az eutanáziát, vagyis a halál választását az élet helyett.

A néhány héten belül hatályba lépő törvény valójában az eutanáziát legalizáló 2002-es jogszabály módosítása, annak kiterjesztése a kiskorúakra is korhatári korlátozás nélkül, mindössze azzal a megkötéssel, hogy az eutanáziát kérvényezőnek képesnek kell lennie a döntés meghozatalára.

Bár a törvény feltételnek szabja mindkét szülő beleegyezését is az eutanáziához, mégis feltételezi, hogy a kiskorúak is képesek önállóan döntést hozni élet és halál kérdésében, bár azt, hogy a gyerekek tényleg megértették-e a halál visszafordíthatatlanságát egy pszichológussal vagy pszichiáterrel is kiegészülő orvoscsoportnak kell felmérnie.

Ugyan elsőre megdöbbentőnek tűnhet az eutanázia ilyen szintű teljes engedélyezése, a belga törvény szigorú feltételeket szab az alkalmazásához, komoly szerepet adva nem csak azoknak, akik választhatják az eutanáziát, de az orvosoknak is, akik gyakorlatilag legitimálhatják a döntést. Csak olyanok dönthetnek ugyanis a törvény szerint az aktív eutanázia mellett, akik gyakorlatilag gyógyíthatatlan és halálos betegségben szenvednek és előreláthatólag hamarosan bele fognak halni, vagy állandó és enyhíthetetlen fizika fájdalommal küszködnek.

A jogszabály előírásai szerint a betegek eutanázia iránti kérelmét legalább három orvosnak kell megvizsgálnia, vagyis elvileg kizárólag orvosilag megalapozott esetekben lehetne a halálba segíteni azokat betegeket, akiknél már valóban nincs más választás, az eutanázia pedig csak a szenvedés lerövidítését szolgálná.

"Mit üzenünk ezzel a többi beteg gyereknek?"

Bár egy nemrég készült felmérés szerint a belgák 73 százaléka egyetértett a törvény célkitűzéseivel, amelyet végül 86 képviselő szavazott meg 44 ellenszavazat és 12 tartózkodással szemben, a jogszabály több kérdést is felvet. "Azt a jogot biztosítani a gyerekeknek, hogy a saját halálukat kérjék, túl messzire megy. Ez megsérti a gyilkosság tilalmát, márpedig ez az emberi társadalmunk alapja" - a belga püspökök közleményben keltek ki a változtatások ellen.

Szigorú és tabukat döntögető törvény született

Fazekas István

A belga érsek egy eutanázia-ellenes virrasztás azt tette szóvá, hogy ha a 18 év alattiakról nem feltételezzük, hogy jogi, politikai vagy gazdasági döntéseket meg tudnak hozni, akkor hogyan feltételezhetnénk róluk azt, hogy élet és halál kérdésében dönteni tudnának, egy, a javaslat ellen szavazó jobbközép politikus pedig azt kritizálta, hogy a törvényszöveg több helyen homályosan fogalmaz, és nem egyértelmű, hogy mit ért akár az ítélőképesség felmérésén, akár azokon az eseteken, amikor az eutanáziát alkalmazni lehet.

"Ha egy gyermeket eutanáziában részesítünk, mit üzenünk ezzel a többi beteg gyermeknek? Ezzel azt mondjuk nekik, hogy az ő életük már nem értékes, hogy csak egy terhet jelentenek a társadalomnak vagy a családjuknak, és hogy meg kell halniuk" - mondta egy tiltakozó Brüsszelben a törvényjavaslat ellen szervezett tiltakozáson, a törvény pártolói szerint azonban a halálos beteg gyermekek meglepően éretten viselkednek, képesek megérteni a helyzetüket, valamint döntéseket is tudnak hozni arról, hogy akarnak-e tovább szenvedni, vagy sem. Sokak szerint ráadásul a gyermekek eutanáziája eddig is működött, de illegalitásban, a törvény pedig végre rendezné a jogi hátteret is.

Aktív és passzív eutanázia

Bár Belgium az első olyan ország a világon, ahol korhatár megszabása nélkül, kizárólag az értelmi képességek alapján teszik lehetővé az eutanáziát, nem ott nyílik meg először ez a lehetőség a kiskorúak számára - a szomszédos Hollandiában már 2002 óta kérhetik 18 év alattiak is az eutanáziát, de csak 12 éves kor felett, és hasonlóan szigorú megkötések mellett. Hollandiában a törvény meghozása óta mindössze öt alkalommal volt rá példa, hogy kiskorú kérvényezte az eutanáziát. Belgiumban ugyan ennél többel számolnak, de még így is évente legfeljebb tíz esetet tudnak elképzelni.

Európában egyébként a Benelux államokon kívül egyedül Svájcban engedélyezett az aktív eutanázia, vagyis a súlyos beteg emberek halálba segítése, a többi országban legfeljebb a "passzív eutanázia" a törvényileg elfogadott, vagyis az, ha valaki nem akarja, hogy mesterségesen életben tartsák, és egyszerűen nem kezelik tovább.

Ennek egyik módja, hogy egy háromtagú bizottságnak kell megállapítania, a beteg cselekvőképes, valóban terminális állapotban van (kezelés ellenére is rövid időn belül meghalna), és valóban a saját akaratából utasítja vissza az életmentő, életfenntartó ellátást. Egy másik lehetőség az, hogy valaki közjegyzőnél, közokiratban előre rendelkezik arról, hogy ha olyan állapotba kerül, nem kér életmentő, illetve életfenntartó kezelést.

Magyarországon szintén a "passzív eutanázia" az elfogadott, az aktív eutanázia bevezetését sem az orvosi kar, sem a társadalom nem támogatja különösebben, igaz, tavaly egy népi kezdeményezés indult az eutanázia magyarországi legalizálásáért, a HVG számára tavaly júliusban készített Medián-felmérés pedig azt mutatta, hogy bár a magyarok 55 százaléka egyetért a "kegyes halál" lehetőségével, összességében csak 30 százalék támogatja annak aktív formáját.