Ukrán megfigyelőgépek repülhetnek be az orosz légtérbe

Oroszország engedélyezte Ukrajnának, hogy megfigyelő repülést hajtson végre légterében az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Nyitott Égbolt Szerződése alapján – hozta nyilvánosságra szerdán az ukrán média Anatolij Antonov orosz védelmi miniszterhelyettesre hivatkozva.

  • MTI MTI
Ukrán megfigyelőgépek repülhetnek be az orosz légtérbe

Az ukrán külügyminisztérium reményét fejezte ki, hogy a megfigyelő repülés hozzájárul "az Ukrajnában az Orosz Föderáció által végrehajtott katonai tevékenység keltette nyugtalanság" elhárításához.

Az orosz miniszterhelyettes közölte, hogy a "rendkívüli megfigyelő repülésre" az ukrán fél előző nap kért engedélyt a védelmi tárcától. "A Nyitott Égbolt Szerződés 1992-es aláírása óta először kért ilyet Ukrajna Oroszországtól" – jegyezte meg Antonov.

Eközben Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán védelmi minisztérium krími médiaközpontjának vezetője Facebook-oldalán közzétette, hogy az orosz fekete-tengeri flotta Szevasztopolban állomásozó pilótáit állítólag eltiltották a repüléstől, mert együttéreznek az ukrán állampolgárokkal, így nem tudják maradéktalanul végrehajtani harci feladataikat. Szeleznyov ezt szevasztopoli forrásokra hivatkozva írta.

Hozzátette, hogy az utóbbi időben jelentősen sűrűsödtek az orosz katonai légi járművek átrepülései a Krím fölött. A médiaközpont vezetőjének értesülései szerint továbbra is érkeznek orosz katonák a félszigetre. Mint írta, a szevasztopoli Kozák-öbölben reggel a "Novocserkasszk" orosz hadihajó partra tett csaknem 400 katonát és 21 szárazföldi katonai járművet.

Szerda délután közölte Szeleznyov, hogy orosz katonák elfoglaltak egy rádiótechnikai felderítő állomást a Krím félsziget nyugati részén. Az orosz katonák leszerelték az állomásról az alapvető eszközöket, és továbbra is a katonai objektum területén maradtak. Hozzátette, hogy az állomás parancsnoka és legénysége szintén a területen maradt, az ukrán katonák fegyvertelenek.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?