Amellett, hogy Obama a levélben igazolni igyekezett az amerikai vezetésű nemzetközi koalíciónak az IÁ elleni fellépését, célzott arra, hogy Teheránnak meg kellene kötnie a nyugati hatalmakkal az iráni atomprogram körüli viták lezárását célzó megállapodást – közölték a levél tartalmát ismerők több amerikai médium szerint.
Az elnök éppen előző nap jelentette be, hogy az USA átnyújtotta Teheránnak egy ilyen megállapodás tervezetét. A felek november 24-éig adtak határidőt maguknak arra, hogy befejezzék a megállapodásról szóló tárgyalásokat.
Obama hangsúlyozta a levélben, hogy az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció együttműködése Iránnal az IÁ elleni harcban főleg attól függ, hogy sikerül-e megkötni az átfogó nukleáris megállapodást. A levélből kiolvasható, hogy Obama fontos tényezőnek tekinti Iránt a dzsihadisták visszaszorításában mind katonai, mind diplomáciai téren.
Obamának az is célja volt a levéllel, hogy megnyugtassa Iránt legjelentősebb szövetségese, Bassár el-Aszad szíriai elnök jövője felől – közölte az egyik meg nem nevezett, a levél tartalmát ismerő tisztségviselő. Az elnök biztosította Teheránt, hogy a koalíciós erők nem támadják Aszadot és a hozzá hű biztonsági erőket.
Obamának ez már legalább a negyedik levele volt a legfelsőbb iráni vezetőhöz azóta, hogy 2009-ben hivatalba lépett, és mindegyikben hangsúlyozta, hogy Washington párbeszédet akar az Iszlám Köztársaság kormányával. Az elnök azért Hameneinek írta a leveleket, mert úgy gondolja, hogy övé a végső szó, amikor Teherán dönt lépéseiről.
Hamenei szeszélyes diplomáciai partnernek bizonyult, amerikai tisztségviselők szerint közvetlenül soha nem válaszolt a levelek tartalmára.
A mostani levélről beszélő tisztségviselők elmondták, hogy az Iránnal szembeni amerikai diplomácia kényessége miatt Washington nem értesítette róla közel-keleti szövetségeseit, köztük Izraelt, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket.
Az utóbbi hetekben ezeknek az országoknak a vezetői aggodalmunknak adtak hangot amiatt, hogy Washington esetleg jelentősen enyhíteni akarja követeléseit Teheránnal szemben a nukleáris tárgyalásokon, és ezáltal lehetővé válna, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert.
Egyes arab országok attól is tartanak, hogy az Egyesült Államok közeledése Iránhoz az ő biztonságuk és gazdasági érdekeik kárára fog történni. Szóvá is tették, hogy az amerikai-iráni kapcsolattartás titkossága bizonytalanságban tartja őket.
A Fehér Ház szóvivője nem volt hajlandó nyilatkozni a levélről, mondván, hogy magántermészetű, de megerősítette azt az ismert washingtoni álláspontot, hogy az Egyesült Államok katonailag nem működik együtt Iránnal az IÁ elleni harcban.
