Oroszpárti tüntetés a szimferopoli Lenin téren
AFP
Folyamatosan nő a feszültség a hivatalosan Ukrajnához tartozó, ám február vége óta gyakorlatilag orosz megszállás alatt lévő Krím félszigeten. A rangjelzéseket és egyéb, azonosításra lehetőséget adó megjelölést nem viselő, orosz ajkú fegyveresek sorra foglalják el a még a kijevi hatalomhoz hű katonák kezén lévő létesítményeket, a hét elején egy katonai kórház, egy partvédelmi üteg és egy légvédelmi állás jutott ellenállás nélkül a Moszkva-párti erők kezére. Eközben gőzerővel tart a hétvégi népszavazás előkészítése, amelyen a több mint kétmillió lakosú félsziget választói arról dönthetnek, Ukrajna része maradjon-e a Krím, vagy csatlakozzon Oroszországhoz. A referendumnak azt a határozatot kell megerősítenie vagy elvetnie, amellyel a helyi parlament a múlt héten Oroszország részének minősítette a Nyikita Hruscsov szovjet pártvezető által 1954-ben Ukrajnának átadott Krímet.
Ukrán források szerint Moszkva több mint 30 ezerrel növelte meg a kétoldalú flottaegyezmény értelmében az orosz fekete-tengeri flottának otthont adó Szevasztopolba vezényelt katonák számát, s az lassan elég lehet ahhoz is, hogy megpróbálják ellenőrzésük alá vonni a Krím félszigettel határos, ugyancsak jórészt oroszok lakta Dél- és Kelet-Ukrajnát is. Bár szemtanúk szerint Szevasztopol közelében több mint száz páncélosból álló járműoszlop haladt északi irányba, Moszkva azt állítja, hogy nem szállított újabb egységeket a Krímbe. A kelet-ukrajnai Luhanszkban közben az Oroszország-párti tüntetők elfoglalták a városi kormányzat épületét, és lemondó nyilatkozat megírására kényszerítették a polgármestert. Arszenyij Jacenjuk ukrán kormányfő szerint Oroszország a világ biztonságát fenyegeti ukrajnai akciójával, és semmibe veszi a második világháború után létrejött határokat.
Moszkva arra készül, hogy a referendum az igen válaszok többségét hozza – a lakosság 58 százaléka orosz nemzetiségű –, és Vlagyimir Putyin orosz államfő közölte, a krímieknek joguk van dönteniük jövőbeli sorsukról. Az elnök arra hivatkozott, hogy a Moszkva által el nem ismert új kijevi vezetés nacionalista politikát folytat, amivel veszélyezteti az Ukrajna 46 milliós összlakosságából 12 százaléknyi orosz kisebbség biztonságát. A magyarázkodással egy időben a moszkvai parlament elé került az a törvényjavaslat, amely úgy is lehetővé tenné valamely terület Oroszországhoz csatlakozását, hogy abba beleegyezne az az állam is, amelyhez az elszakadni vágyó terület korábban tartozott. A krímiek nagyon sietnek: először május 25-ére – az ukrajnai elnökválasztás napjára –, utána már március végére tűzték ki a referendumot, s a múlt héten hozták még előbbre a dátumot. A krími parlament és Szevasztopol városa pedig kedden függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, amire szerintük a népszavazás megtartásához van szükség.
A Krím elszakadását legfeljebb az késleltetheti, illetve akadályozhatja meg, hogy az EU és az USA egyértelműen elítéli a területi agresszióval vádolt Oroszországot, és nem hajlandó elismerni az alkotmányellenesnek minősített, és mindenféle ellenőrzés nélkül rendezett népszavazás megjósolható eredményét. A referendum szabályosságát az is kétségessé teszi, hogy miközben orosz források szerint a krími vezetők felkérték az EBESZ-t a voksolás megfigyelésére, a félsziget határán létesített ellenőrző pontokon nem engedték be az európai biztonsági szervezet képviselőit.
Az EU illetékesei – miután Brüsszel felfüggesztette a vízumkényszer eltörléséről kezdett tárgyalásokat – folytatják az orosz vezetők elleni szankciók bevezetéséről szóló egyeztetéseket. Brüsszelben beutazási tilalomról, illetve az ukrajnai akciót elrendelő politikai és katonai vezetők számláinak befagyasztásáról beszélnek. Komolyabb gazdasági büntetőintézkedésre egyelőre aligha lehet számítani. Az EU legnagyobb gazdaságában, Németországban hétfőn arra figyelmeztették az üzleti érdekvédelmi szövetségek a kormányt, hogy ha Angela Merkel kancellár és Brüsszel túl messzire megy, akkor leginkább a német vállalatok szenvedhetik meg az esetleges orosz ellenlépéseket. Berlinben attól tartanak, Moszkva esetleg államosítaná a német tulajdonban lévő oroszországi vállalatokat, ami elsősorban az E.On energetikai céget hozná nehéz helyzetbe.
A NATO AWACS légi felderítő gépeket vezényelt az Ukrajnával határos tagállamok légterébe, hogy közvetlenül is megfigyelhesse az ukrajnai eseményeket. Megszakadt az eddig eredménytelen orosz–amerikai párbeszéd is: miután Barack Obama amerikai elnöknek nem sikerült egyezségre jutnia a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetések során, John Kerry külügyminiszter nem fogadta el Szergej Lavrov meghívását, s nem volt hajlandó Moszkvába utazni. Politikai fronton sem várható kemény fellépés, valamennyi nyugati politikus kizárja, hogy a NATO katonai eszközökkel beavatkozzon a válságba.
A krízis ellenére Kijev, amely évente 800 millió dollárnak megfelelő összeget – a helyi költségvetés kétharmadát – utal át az autonóm státusú Krímnek, folytatja a félsziget ellátását, s átküldte a nyugdíjakat és a közalkalmazotti fizetéseket. A terület esetleges elszakadása komoly krízist idézne elő: a Krím Ukrajna felől kapja a víz és az áram 80 százalékát, a gáz kétharmadát, s az ukrán állampolgárok közül kerül ki a legtöbb turista is.
