Ukrán visszavonulás

Kijev elrendelte a Krímben szolgálatot teljesítő ukrán katonák és családtagjaik visszavonását. Az ügyvezető államfői tisztséget betöltő Olekszandr Turcsinov azt követően hozta meg a teljes kapitulációval egyenértékű döntést, hogy a hivatalosan Ukrajnához tartozó félszigetet ellenőrzésük alá vonó orosz erők egyre durvább eszközökkel foglalják el a még ukrán kézen lévő katonai objektumokat.

Három nap alatt három létesítményt kerítettek kézre a hivatalosan a Krímben nem is tartózkodó orosz csapatok – moszkvai állítások szerint a helyi önvédelmi erők fegyveresei. A legutóbbi bevetésekben már páncélosok, s helikopterről leereszkedő, lövöldöző deszantosok is részt vettek. Helyi források úgy tudják, mostanra 189 krími katonai objektum került orosz ellenőrzés alá, és Moszkva megszerezte az ukrán tengeri flotta valamennyi nagyobb hajóját is.

Míg a Krím elvesztésébe Kijev a jelek szerint beletörődött – bár hivatalosan valószínűleg még jó ideig nem fogja elismerni a terület elcsatolását –, úgy tűnik, Kelet- és Dél-Ukrajnában stabilizálódik a helyzet. A Moszkva melletti tüntetéseken egyre kevesebben vesznek részt, Dnyepropetrovszkban, Harkovban és Donyeckben sikerült visszafoglalni az oroszpárti tömeg által megszállt közintézményeket. A háttérben az áll, hogy Kijev alkut kötött a gazdaságilag fejlettebb keleti országrészben élő oligarchákkal: nem korlátozza a kisebbségi nyelvhasználatot, sőt alkotmánymódosításokkal kiterjeszti az orosz és más etnikai csoportok jogait. A cél az ország decentralizációja, nem pedig föderalizációja – állítják Kijevben. A konszolidáció nem teljes, erre utal, hogy kedd hajnalban ismeretlen fegyveresek elrabolták, majd megölték a Pravij Szektor nevű, jobboldali radikális szervezet egyik vezetőjét, Olekszandr Muzicskót.

Közben Ukrajna aláírta az EU-val előkészített társulási egyezmény politikai részét, de elnapolták a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás elfogadását. Ez látványos gesztus is volt, hiszen a társulási szerződés tavaly októberi elutasítása miatt robbant ki a Viktor Janukovics februári elmeneküléséhez vezető belpolitikai válság, miután az ukrán államfő – néhány nappal az aláírási ceremónia előtt – bejelentette: Ukrajna az EU helyett Oroszországot választja partnerének.