Az európai országok sok figyelmeztetést kaptak az elmúlt években, hogy a bevándorlási és menekültfogadási rendszereik nem működnek jól. Most, hogy megnőtt a menedékkérők száma, és egyre több tragédia történik, látszik a rendszer összes gyengesége. De valójában nem azért dől össze, mert sokan jönnek – olvasható Nils Muižnieksnek, az Európa Tanács emberi jogokért felelős biztosának írásában, amelyet az EUrológus blog tett közzé.
A biztos szerint nem kezelhetetlen a menedékkérelmek száma, a huszonhat EU-s országra jut 180 ezer kérelem, de ha hozzávesszük azt a majdnem 300 ezer embert is, akik január óta Olaszországba és Görögországba érkeztek – legtöbbjük szíriai, akik menekültstátuszt fognak kapni – szerinte még mindig nagyon messze vagyunk attól a valódi menekültnyomástól, amellyel sokkal szegényebb országok, például Pakisztán vagy Törökország néz szembe.
Muižnieks szerint az EU-s országok többségében azon versenyeznek egymással, hogy melyikük tud károsabb üzeneteket küldeni a közvéleménynek. Németország az egyetlen, kimagasló kivétel. Hozzátette, Bulgáriában és Magyarországon hirtelen megnőtt a menedékkérők száma, és nagyon kevés segítséget kaptak EU-s szomszédaiktól, ha kaptak egyáltalán, de egy rossz döntéssel válaszoltak: lezárták a határaikat.
Részben azért jutottunk ide, mert az EU-s menekültfogadási rendszer bünteti azokat az országokat, amelyek Európa határán fekszenek – írta a biztos. Szerinte a valódi gond nem az, hogy menekültek jönnek, hanem a kormányok kapkodó, majdnem hisztérikus reakciója. Ez nem egy bevándorlási válság, sokkal inkább egy politikai válság, ahol a tagállamok kevesebb Európát követelnek, miközben pont, hogy többre lenne szükség.
A biztos szerint gyökeresen át kell alakítani a Dublin rendelet, amely megengedi, hogy az EU-s tagállamok többsége néhány határmenti országra, Bulgáriára, Görögországra, Magyarországra, Olaszországra, Máltára és Spanyolországra hárítsa a menedékkérők fogadásával járó felelősséget. A menedékkérőket Muižnieks szerint is el kell osztani az országok között, ez szerinte nagyobb védelmet nyújtana a menekülteknek és levenné a terhet néhány EU-s országról.
Ezzel párhuzamosan együtt kellene dolgozni a nyugat-balkáni országokkal is, az EU-nak segítséget kell nyújtania ezeknek az országoknak, hogy fel tudják építeni a saját menekültfogadó rendszerüket, és előteremtsék a fogadásukhoz szükséges infrastruktúrát, az európai normáknak megfelelően.
Az európai államoknak több törvényes lehetőséget kell biztosítaniuk a menekülteknek, hogy elérhessék a földrészünket – írta Nils Muižnieks. Könnyíthetnénk például a humanitárius vízum feltételein, vagy segíthetnénk a családok egyesítését. Így kevesebben választanák a veszélyes tengeri és szárazföldi útvonalakat, és ez kifogná a szelet az embercsempészek vitorlájából is, akiknek pont az a legnagyobb üzlet, ha szigorúak a bevándorlási szabályok – tette hozzá.
