Kérhetetlenség

„Mára a visszaszolgáltatás majdnem teljesen leállt, néhány apróbb közösségi ingatlant leszámítva elutasítanak minden beadott kérelmet” – ecsetelte a kialakult helyzetet a HVG-nek Ballai Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület (ERE) igazgatója, megerősítve az amerikai külügyminisztériumnak a vallásszabadság nemzetközi állapotáról készült jelentésében a romániai restitúcióval kapcsolatban leírtakat. A 2014-re vonatkozó dokumentum szerint Romániában a restitúciós hatóság (ANRP) tavaly augusztusig a 14 814 regisztrált visszaszolgáltatási kérelemből 5026-ot tárgyalt. Ez nem jelenti automatikusan, hogy az igénylő birtokba is vehette az ingatlanát, az eljáró közalkalmazottak akkor is akadályozzák ugyanis a visszaszolgáltatást, ha az megtámadhatatlanul törvényes. Ennek oka, hogy rettegnek a Számvevőszéktől, amely bíróság elé küldheti, s így akár börtönbe is csukathatja őket, ha „elherdálják az állami vagyont”.

Néha elképesztő indokokkal utasít el jogos kérelmeket az ANRP. Nem akarta például elismerni, hogy az Erdélyi Unitárius Egyház azonos a Magyar Unitárius Egyházzal, és ezzel megakadályozott egy visszaszolgáltatást (az erdélyi egyház 2010. november 22-én egyesült a Magyarországi Unitárius Egyházzal, és Magyar Unitárius Egyház néven, kolozsvári központtal működik). De az is bevett gyakorlat, hogy bizonyos esetekben nem fogadják el jogutódként az egyházat, ha a telekkönyvekben bejegyzett korábbi tulajdonos – egyházi szervezet, alapítvány – megszűnt. Ügyvédi berkekben nyílt titok, hogy az államhatalom finom módszerekkel szoros gyeplőre fogta a restitúcióban dolgozó közalkalmazottakat, elsősorban a magyarlakta településeken. Így aztán nem véletlen, hogy a jogalkotási ellentmondások miatt Romániában megközelítően 2,5 millió restitúciós per folyik valamilyen szinten. Állítólag a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása óta fékeződött le leginkább a magyar történelmi egyházakat – amelyek összesen mintegy 2500 ingatlant igényeltek vissza, s a felét sem kapták még meg – érintő visszaszolgáltatási folyamat, s ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett az ANRP.

A HVG több egyházat is megkérdezett az akadozás okairól, és a számukra legfontosabb öt visszaszolgáltatandó ingatlanról, de csupán az ERE válaszolt. Neki a legsürgősebb a kolozsvári Református Kollégium többi épületének, a szintén kolozsvári, egykori Király utcai ingatlannak (jelenleg román egyetem működik benne), a Kolozsvári Református Ispotálynak, a hajdani New York Szálló épületének, valamint több tanári lakásnak a visszaszerzése (Sepsiszentgyörgyön, Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron, Marosvásárhelyen). A román jogérvényesítési gyakorlatot ékesen illusztrálja a gyulafehérvári Batthyáneum Könyvtár esete, mert 16 éve kormányrendelettel elvileg visszaszolgáltatták a római katolikus egyháznak. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága viszont 2012-ben elmarasztalta Romániát, mert halogatja a végrehajtást, ám hiába, a tulajdonjog máig tisztázatlan.

A restitúciós holtpont nem csupán a magyar egyházakat sújtja. A washingtoni jelentés részletesen taglalja a görög katolikusok helyzetét, akiket a második világháborút követően a kommunista hatalom fosztott meg templomaiktól – azokat az ortodoxoknak adta –, amelyeket egyszerűen nem akarnak visszaszolgáltatni. Bukarestről viszont minden külföldi kritika lepereg, még akkor is, ha a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) lobbizásának is köszönhetően a washingtoni képviselőház költségvetési bizottsága júniusban határozatot fogadott el, amely 90 napos határidőt szabott az amerikai külügyminisztériumnak és a román kormánynak, hogy készítsenek jelentést az egyházi ingatlanok visszaadására tett lépésekről. Bukarestben erre rá sem hederítettek, különösen, hogy Brüsszel, illetve az EU-intézmények sem kérik számon Románián a restitúció lebénítását.

A dolgok mozgásba lendítéséhez összefogtak az erdélyi magyar történelmi egyházak. Bukarestben szeptember végén hét püspök részvételével konferenciát szerveztek, ahol külföldi újságírók, nagykövetségek képviselői előtt bejelentették, Fehér Könyvet állítanak össze a restitúciós ügyekről. „Románia nem jószántából, hanem a NATO- és az EU-csatlakozás érdekében fogadta el a jóvátételi törvényeket, de most adminisztratív eszközökkel hátráltatja a visszaszolgáltatást” – jelentette ki Kató Béla református püspök.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD