Az utolsó évét hivatalban töltő Barack Obama további 3,4 milliárd dollárnyi katonai felszerelést és fegyverzetet küld Kelet-Európába, melyet a 2017-es év során fokozatosan szállítanak majd a NATO-tagállamoknak – mondta több kormánytisztviselő hétfőn a The New York Timesnak. Ez az összeg az eddigi hadászati támogatás több mint négyszeresére emelését jelenti, eddig 789 millió dollárt költött az amerikai kormány a térségben.

A beruházással egy teljesen felszerelt, minden hadászati nem tekintetében modern amerikai és NATO-hadsereg fog állomásozni Oroszország szomszédságában. Bár az oroszok katonai tevékenysége alábbhagyott Kelet-Ukrajnában, továbbra is komoly támogatást adnak az oroszbarát erőknek. Az amerikai kormány nem titkolt célja, hogy a harcászati erősítéssel egyértelmű üzenetet küldjenek Putyinnak, hogy továbbra is rendkívüli gyanakvással figyelik a térséget.

MTI / EPA / Artur Reszko

"Ez nem egy közelmúltbeli eseményre való reagálás, hanem egy hosszú távú válaszreakció a megváltozott biztonsági körülményekre" – nyilatkozta egy vezető amerikai tisztségviselő. Egyelőre nem világos, hogy Oroszország miként reagál a lépésre, ugyanis a tavalyi tűzszüneti megállapodás óta próbálta enyhíteni a feszültséget a nyugati szövetségesekkel. Oroszország inkább azt várja, hogy az EU és az USA oldja fel az országgal szembeni gazdasági szankciókat, így arra számítanak az amerikai lap forrásai, hogy nem lesznek orosz harcászati következmények.

A független elemzőket viszont meglepte a katonai költségvetés emelésének mértéke, ami a Pentagon 580 milliárd dolláros költségvetésének a részét képezi. A költségvetést az Obama-kormány további 7 milliárd dollárral megemelné, amit az Iszlám Állam-ellenes harc folytatására fordítanának, ami az eddig erre fordított keret 35 százalékos emelése.

"Ez egy nagyon komoly dolog, és az oroszok bizonyosan aggódni fognak" – mondta Evelyn N. Farkas, aki októberig az Pentagon vezető orosz-ukrán ügyekbeli tisztviselője volt. A szakember szerint az erősítést elriaszthatja az oroszokat, valamint megerősítheti a moldáv, grúz és ukrán partnerállamokat. Ez a forrásnövekedés a térségben azonban egy egyszeri erősítést jelenthet, és az amerikai adminisztráció nem számol hosszú távon magas finanszírozással. Az iraki, szíriai és afganisztáni akciók költségvetését sem érinti az európai erősítés.

A Krím-félsziget orosz megszállására lassabban, de határozottan reagál a NATO.

MTI / EPA / Szergej Ilnyickij

A fegyvereket és a felszerelést a NATO erők déli szárnya az Iszlám Állam elleni küzdelemre is átcsoportosíthatja majd, illetve a menekültválság kezelésében is részt vehetnek a felszerelt erők az amerikai tervek szerint. A megerősített hadosztályokat a Kelet-Európai térségben folyamatosan mozgatják majd a tagállamokban, ugyanis az 1997-es NATO-Oroszország megállapodás alapján a felek állandó jelleggel nem állomásoztathatnak nagy haderőket a határok ugyanazon pontján, viszont így végig biztosított marad a régióban az erős haderő.

Joseph F. Dunford tábornok egy közelmúltbeli egyeztetésen járt Büsszelben, ahol beszélt a balti államok és Lengyelország katonai vezetésével. Az európai államok szerint Oroszország az ukrajnai beavatkozással már megszegte az 1997-es megállapodást, így okafogyottá vált, hogy a NATO is a megállapodást figyelembe véve legyen jelen a régióban.