Az emberek többségének elege van a demokráciából, de legjobb esetben sem ragaszkodnak hozzá, hogy demokratikus államberendezkedésben éljenek - írja a New York Times. Ami még talán ennél is sokkolóbb, hogy a fiataloknak még az átlagnál is kevésbé ízlik a demokrácia, sőt! Jelentős részük nyitott lenne "másféle megoldásra", mondjuk egy katonai puccsra.

A felmérést a Münchenben született Yascha Mounk, a Harvard Egyetem munkatársa és Roberto Stefan Foa, a Melbourne-i Egyetem politológusa készítette. A felmérés olyan országokra koncentrált, ahol már egy ideje jóléti, liberális demokráciák működnek, mint az Egyesült Államok és Kanada, Nyugat-Európa, Ausztrália, Új-Zéland és azt vizsgálták, hogyan ítélik meg a kormányzatukat az itt élők. A történelmi kontextusba helyezett eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedekben ezekben az országokban az emberek egyre nagyobb része fordult el saját kormányától.

Válaszolók aránya, akik elegendhetetlennek tartják, hogy demokráciában éljenek

Az ábrán is látszik, hogy minél később született valaki, annál kevésbé van elragadtatva a helyzettől, hogy demokráciában élhet. A legegyértelműbb, megakadás nélküli zuhanás éppen az Egyesült Államokban megkérdezettek között látható. Egy korábbi tanulmányukban a szerzők már arról is írtak, hogy az emberek egyre kevésbé hisznek abban is, hogy az ő döntéseik, vagy tetteik bármilyen formában befolyásolhatják a közéletet.

A felmérés szerint a leglelkesebb radikálisok a fiatalok.

Autokrácia? Oké.

Sokkal kevesebben tiltakoznának, ha katonai puccsal megdöntené valaki a jelenleg fennálló hatalmat az országukban. Az Egyesült Államok 2000-es években született megkérdezettjeinek kevesebb, mint negyede (19 százalék) tartja abszolút nélkülözhetetlennek az állampolgári jogok létét, míg az idősebb amerikaiaknál ez már 43 százalék. Ugyanez az arány az Európai Unióban 36 és 53 százalék.

A 2000-es generációs amerikaiak közel negyede (26 százalék) nem tartja fontosnak a szabad választásokat. Ez az arány Európában már jóval alacsonyabb, de így is látható különbség van az idősebb és a fiatalabb európaiak véleménye között.

Még ha más lenne is a véleményük, valószínűleg akkor sem tartanák fontosnak, hogy elmondják, a fiatalok ugyanis sokkal kevésbé érdeklődnek a politika iránt, mint 20-25 évvel ezelőtt. Európában éppen 10 százalékkal lett alacsonyabb az aránya a politika irányt valamennyire érdeklődő fiataloknak ennyi idő alatt, az Egyesült Államokban viszont 13 százalékkal.

1995-ben még csak az amerikai fiatalok 16 százaléka gondolta, hogy demokráciában élni rossz, 2011-re az arányuk már közel 25 százalékra ugrott.

A politológusok demokratikus konszolidációnak nevezték korábban azt az elméletet, mely szerint ha egy országban kialakultak a demokratikus intézmények, egy erős civil társadalom és egy elfogadható mértékű jólét uralkodik, akkor a demokrácia biztonságban van. A 70-es évektől a "szabadként" osztályozott országok száma egyre nőtt, sok dél-amerikai ország váltott erőszakos diktatúrákból demokratikus berendezkedésre (ettől az esetek jó részében azért nem lett kevésbé erőszakos hely jó részük). Az igazi robbanás pedig a hidegháború végével jött el, amikor számos európai ország kiszabadult a szovjet érdekszférából. 2005 óta azonban ez a szabadság csökkenőben van. 

Yascha Mounkot megszólaltatta az orosz kormányközeli Russian Times is, ahol a demokráciába vetett hit gyengüléséről kérdezték. A kutató szerint egy nagyon ijesztő folyamatot láthatunk, amikor az embereket kevésbé érdekli, hogy demokráciában élnek és sokkal nyitottabbak egy tekintélyelvű, autoriter vezetésre, vagy egy rendszerellenes pártra például. Mounk szerint ez a demokratikus alapintézmények erodálásával is jár majd és erre a legégetőbb példaként Oroszországot hozza fel, az orosz vezetéshez közel álló csatorna hírműsorában - amire a műsorvezető elcsukló hangon próbál közbeszólni, végül eredménytelenül. A kutató felhoz olyan tüneteket is, amik felénk sem ismeretlenek, például újságok bezárását. Mounk a legnagyobb veszélynek emiatt éppen azt tartja, hogy még nagyobb mennyiségben és hatékonyabban önti majd el a propaganda és a hamis hírek a közvéleményt, mint ezelőtt.