A vörös téri díszszemléken több alkalommal is bemutatkozott Uran-9-es tulajdonképpen félelmetes fegyver is lehetne: a tíztonnás és öt méter hosszú harcjárművön egy 30 milliméteres gépágyú és 4 darab, irányítható harckocsi elhárító rakéta is van. A valóságban azonban komoly hibák vannak a harckocsival: a lánctalpas jármű 300-500 méteres távolságnál nem mehet messzebb az irányítóközponttól, s a városokban, ahol az épületek leárnyékolják a jeleket, még kisebb a hatótávolság. Az Uran a statisztikák szerint 19-szer vesztette el a kapcsolatot a központtal, ebből 17 alkalommal egy percnél rövidebb volt a kiesés, ám volt egy másfél órás kiesés is.

E mellett állítólag nem jó minőségű a lánctalp, s ahogy egy szentpétervári biztonsági konferencián elhangzott, az is csökkenti az Uran-9-es hatékonyságát, hogy a stabilizátorok hiánya miatt a harckocsinak a tüzelés előtt meg kell állnia. A szíriai tapasztalatokat értékelő szakértők szerint az automata géppuska hat alkalommal késéssel kezdett el tüzelni, egy alkalommal pedig teljes mértékben csődöt mondott.

Az Ural-9-es nem játszott meghatározó szerepet az orosz hadsereg szíriai bevetésében, s  orosz források szerint a távirányítású fegyvert azért vitték el Szíriába, hogy kiderüljenek azok a hibák, amelyeket békeidőben nehéz lenne felfedezni. „Lehet, hogy az Uran-9 önmagában kudarcot vallott, ám az elképzelés ennek ellenére életképes. Amennyiben az orosz hadiipar képes lesz kijavítani a hibákat, az orosz hadsereg olyan robotfegyvert kaphat, amely halálos fenyegetést jelent a NATO-erők számára” – írta elemzésében a popularmechanics.com katonai szakértője.  Az Uran-9 2016-ban mutatkozott be.

Az Uran-9-es lőtéri teljesítménye: