Elsöprő többséggel döntöttek az amerikai képviselőház tagjai: 405-11 arányban szavaztak amellett, hogy a török szultán birodalmában a hatalom legyilkoltatta az örmény kisebbség döntő többségét. Ankara tiltakozott, mert a hivatalos álláspont szerint csak helyi atrocitások voltak, az állam nem irányította az örmények tömeges kiirtását az első világháború idején.

A washingtoni képviselőház döntése súlyos politikai vereség Donald Trumpnak, hiszen arra is felszólították az amerikai elnököt, hogy alkalmazzon kemény szankciókat Törökországgal szemben amiatt, hogy a kurdokkal szemben brutálisan lép fel a török hadsereg Szíriában. A kurd milícia döntő szerepet játszott az Iszlám Állam legyőzésében, ám Trump cserbenhagyta őket.

Népirtás az első világháború idején a szultán birodalmában

Az oszmán birodalom, amely az első világháborúban Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia szövetségese volt, szemben állt a cári birodalommal, ahol jelentős számú örmény kisebbség élt. A szultán birodalmában élő örmény kisebbséget azzal vádolta a hatalom, hogy együttműködik a cár titkosszolgálatával – elárulva a birodalom érdekeit. A hatalom utasítására először legyilkolták az örmény elitet Isztanbulban, majd a vidéken élőkre került sor. Örmény források 1,5 millióra teszik a halottak számát. A törökök 300 ezer halottat ismernek el, de azt állítják, hogy vallásháború folyt a muzulmán kurdok és a keresztény örmények között a szultán birodalmában. Az állam felelősségét mindmáig nem ismerik el.

Szimbolikus döntés született Törökország nemzeti ünnepén, melyet a jelenlegi török kormány azonnal kapcsolatba hozott a szír helyzettel. Mevlut Cavusoglu külügyminiszter Twitteren sietett kijelenteni, hogy a washingtoni döntés "érvénytelen", amely "azt a frusztrációt fejezi ki, melyet az Egyesült Államok a szíriai helyzet miatt érez" – hangsúlyozta Törökország külügyminisztere.

Orosz-török rendezés Szíriában

Miután Trump cserbenhagyta kurd szövetségeseit, azok Asszad szír elnökkel egyeztek meg. A törökök pedig úgy döntöttek: eljött az idő egy olyan határmenti zóna kialakítására, ahova visszaküldhetik a 3,5 millió szír menekült jórészét. Putyin és Erdogan egyeztette a részleteket Szocsiban, és így megvalósulóban van az orosz–török rendezés Szíriában. Az USA kiszorult, miután Trump a csapatok kivonása mellett döntött.

A képlet azonban ennél bonyolultabb. Az Európai Unió költségvetési biztosa, Günther Oettinger ugyanis azt javasolja: a jövőben Törökország kapjon kevesebb pénzt a szír menekültekért hiszen jelentős részük visszatér Szíriába. Az Európai Unió és Ankara 2015-ös megállapodása alapján 6 milliárd eurót kap Törökország az Európai Uniótól a menekülthelyzet rendezésére, ennek jó része a szír menekültek ellátására megy. Erdogan elnök azzal fenyegetőzik: ha az EU nem támogatja akcióját Szíriában, akkor új menekülthullámot indít el Európa irányában. Az Európai Unió elítéli Törökország katonai akcióját Szíriában, egyedül a magyar kormány az, mely támogatásáról biztosította Erdogan elnököt.