A dél-koreai halászati minisztérium 47 éves tisztviselője szeptember 21-én délelőtt tűnt el egy megfigyelő hajóról. A védelmi minisztérium múlt hét csütörtökön jelentette be, hogy Észak-Korea agyonlőtte a férfit, majd a holttestét elhamvasztották.

A dél-koreai parti őrség kedden tette közzé az ügy vizsgálatának eredményét, eszerint vélhetően Észak-Koreába akart szökni a tisztségviselő, ezért lőtték le a katonák.

A vizsgálat szerint a férfi halála előtt jelezte, hogy északra akar menni, hírszerzési források szerint pedig korábban kapcsolatba is lépett Phenjannal. A parti őrség információi szerint a férfi mintegy 330 millió von (körülbelül 88 millió forint) adósságot halmozott fel, az összeg 80 százalékát szerencsejáték miatt.

A vizsgálat – amely során a bankszámla-adatokat is kikérték – kiderítette, hogy a férfi nem sokkal az eltűnése előtt találkozott a dél-koreai védelmi minisztérium több tisztségviselőjével.

A vizsgálat kizárta a balesetet és az öngyilkossági szándékot, de az áldozat testvére szerint a dél-koreai halászati minisztérium alkalmazásában álló fivére véletlenül esett a tengerbe a kormányzati megfigyelő hajóról. A dél-koreai hatóságok azonban a tengeráramlatok tanulmányozását követően arra az álláspontra jutottak, hogy a víz nem sodorhatta a férfit véletlenül észak-koreai területi vizekre, szándékosan kellett odaúsznia, ráadásul az áramlatokkal szemben.

Phenjan elismerte, hogy a térségben járőröző katonái lövéseket adtak le egy arra tévedt dél-koreai hajóra, hozzátéve, hogy a katonák az ilyen esetekben alkalmazandó előírás szerint jártak el.

Az észak-koreai vizsgálat aláhúzta azt is, hogy a dél-koreai védelmi minisztérium állításával ellentétben nem a holttestet, hanem "a tengeren hánykolódó felszerelést" égették el, a vírus elleni védekezés jegyében.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető a történtek miatt bocsánatot kért a dél-koreai néptől, Szöul pedig azt javasolta, hogy a két ország közösen vizsgálja ki a lelőtt tisztségviselő halálának körülményeit.

Az eset vihart kavart Dél-Koreában, bírálatok kereszttüzébe került a két Korea közeledését régóta szorgalmazó Mun Dzse In dél-koreai elnök is.