Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Életkori korlátozásokkal vezetné be Németországban az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár együttműködésével kifejlesztett vakcinát egy független szakértőket összefogó kormányzati tanácsadó testület, az úgynevezett állandó oltási bizottság (STIKO).
A kiszivárogtatott ajánlástervezet szerint a készítményt csak a 18 és 64 év közöttiek beoltására szabad használni, mert más korcsoportoknál nincs elég adat a hatékonyságának megítélésére.
A klinikai vizsgálatok során beoltottak közül mindössze 341-en voltak 65 év felettiek, és noha csupán egyetlen egy megbetegedést regisztráltak körükben, az alacsony létszám miatt nem lehet statisztikailag szignifikáns, a legalább 65 évesekre általában véve érvényes következtetésekre jutni a szérum hatékonyságáról – ismertette az ajánlástervezetet a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter a sajtójelentésekről azt mondta: tavaly ősz óta lehet tudni, hogy más oltásfejlesztési programokkal összevetve kevés adat van az Oxford/AstraZeneca-vakcina egyes tulajdonságairól. A kormánynak azonban nem a STIKO előzetes, hanem végleges ajánlása alapján kell majd beillesztenie az új terméket az oltási kampányba, és előbb be kell várni az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) péntekre várható döntését a vakcina engedélyezéséről.
Az új vakcina engedélyezése azonban egyelőre nem javít jelentősen az oltóanyag-ellátáson. Németországban még legalább tíz hétig, április közepéig hiány lesz a SARS-CoV-2 elleni oltásból – mondta Jens Spahn.
A német sajtóban a hét elején is megjelentek hírek arról, hogy a Oxford/AstraZeneca-vakcinát csak 65 éven aluliaknál lehet majd használni. Egészségügyi szakpolitikusok a Bildnek azzal magyarázták a korlátozást, hogy a szérumot főleg fiatalokon tesztelték. A Handelsblatt beszámolója szerint az a gond, hogy az engedélyeztetési eljáráshoz benyújtott dokumentáció alapján rendkívül alacsony, mindössze 8 százalékos a vakcina hatékonysága a 65 éven felülieknél.
A lapértesülések megjelenése után az AstraZeneca közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy az idősek körében alacsony hatékonyságról szóló információk tévesek és alaptalanok. "Igen helytálló adataink vannak azzal kapcsolatban, hogy igen erős antitestképződés indult meg az időseknél, hasonló ahhoz, amilyent a fiataloknál tapasztaltunk" – mondta Soriot.
