Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Miből lenne képes az orosz elnök, Vlagyimir Putyin kigazdálkodni egy ukrajnai háború közvetett és közvetlen költségeit? Könnyedén, hiszen már évek óta erre készül – állítja a Forbes. Az orosz központi banktartalék jelenleg 640 milliárd dolláron áll, ami a portál szerint rekordérték. Ez az összeg egyenértékű Oroszország 17 hónapnyi exportbevételével és csak tovább fog növekedni az elszálló olajár miatt. Oroszország ugyanis naponta ötmillió hordónyi nyersolajat és 2,5 millió hordónyi finomított kőolajipari-terméket exportál, ami úgy nagyjából a globális olajkereskedelem tíz százalékát teszi ki. Ehhez még hozzájön nagyjából 650 millió köbméternyi exportált földgáz (ennek kb. a 10 százaléka jön Ukrajnán keresztül), ami a mostani megemelkedett árakon újabb 400 millió dollár bevételt jelent Oroszországnak naponta.
Hozzá kell tenni, hogy egy ideje már nem érdemes olajdollárként hivatkozni az oroszok fosszilis energiából származó bevételeire, lévén Putyin keményen dolgozik azon, hogy dollártalanítsa az orosz gazdaságot. 2013-ban Oroszország a Brazíliába, Indiába, Dél-Afrikába, és Kínába szállított exportcikkeinek 95 százalékáért dollárt kapott, ez mára úgy változott, hogy a kereskedelmének mindössze a tíz százaléka zajlik zöldhasúakban. Emellett Putyin teremtett egy új fizetési hálózatot is a SWIFT-rendszer kiváltására (Biden egyik fenyegetése, hogy lekapcsolják Oroszországot a SWIFT-ről), ez a Mir fizetési felület (ez ma már rendelkezik Apple Pay kapcsolattal is).
Putyin igyekezett a dollárt felváltani az arannyal. Moszkva az 1995-ös, rekordalacsony kétmilliárd dollárt érő aranytartalékát mostanra 130 milliárdra tornázta fel, ennél nagyobb aranytartalékkal csak az USA, Németország és Olaszország rendelkezik. Az így befolyt összegek egy részét egyértelműen a hadseregébe fektette. A kiadások 2013-ban, a krími inváziót megelőzően évi 90 milliárd dolláros csúcsra emelkedtek, és a Világbank adatai szerint 2020-ban 60 milliárd dollárt tettek ki.
Ez ugyan elhalványul az USA 780 milliárd dolláros és Kína 250 milliárd dolláros katonai kiadásai mellett – bár Oroszország a GDP százalékában kifejezve többet, 4%-ot költött, ám Putyin valószínűleg tovább tudná növelni a kiadásokat, ha akarná – Oroszország államadóssága a GDP 18%-a, míg a teljes külső adósság a GDP kevesebb mint 30%-a. Ukrajna adósságterhe a GDP 80%-a, míg az Egyesült Államoké több mint 100%.
