Nem szigeteltek el minket, vannak barátaink” – ez volt a fő üzenete Jair Bolsonaro brazil és Vlagyimir Putyin orosz elnök moszkvai találkozójának, ahogy valószínűleg ezt a célt szolgálja a jobboldali dél-amerikai politikus budapesti látogatása is. A két ország között ugyanis annak ellenére nincs szoros politikai és üzleti együttműködés, hogy a szovjet időkben Brazília a Szovjetunió egyik fő kereskedelmi partnere volt, és az államszövetség 1991-es szétesését követően is még sokáig élénk volt a kétoldalú kapcsolat. Bár Putyin a maga „dél-amerikai nyitása” során megpróbálkozott az együttműködés szorosabbra fűzésével, jelenleg az orosz külkereskedelem egy százaléka esik a legnagyobb dél-amerikai államra.

A gazdasági kapcsolatok visszafogottsága ellenére vannak kapcsolódási pontok: mindkét állam tagja a feltörekvő nagy gazdaságokat tömőríti nem hivatalos tömörülésnek, a BRICS-nek – ebben még Kína, India és Dél-Afrika kapott helyet – és Brazília számít arra, hogy amennyiben átalakítják az ENSZ-t, Moszkva támogatni fogja, hogy Brazília is kapjon állandó helyet az újonnan szerveződő Biztonsági Tanácsban.

Az elemzők szerint a négy hónapja bejelentett út lehetőséget ad arra Bolsonarónak, hogy megmutassa Washingtonnak, nem az USA az egyetlen nagyhatalom, s Joe Bidennek számolnia kell Brazília érdekeivel is. Ez annak ellenére igaz, hogy a dél-amerikai ország – ellentétben több latin-amerikai állammal – nem kérdőjelezi meg az USA térségbeli befolyását.

 Putyin pedig azt demonstrálhatja – ugyancsak az USA-nak – hogy Oroszországot nem lehet elszigetelni, és ha Moszkva úgy akarja, az amerikaiak „hátsó udvarában” is képes megvetni a lábát. Ez már csak azért is figyelemreméltó, mert Bolsonaro annak ellenére nem mondta le moszkvai útját, hogy Washingtonnak egyáltalán nem tetszett az, hogy a politikus az ukrajnai válság csúcspontján is hajlandó tárgyalni a Nyugat szerint agresszióra készülő Putyinnal.