2025-ben nem lesz béke, talán a fegyverszünetben reménykedhetünk – Fülke az ezernapos háborúról
Ma ezer napja, hogy a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország lerohanta Ukrajnát, a háború vége viszont annak ellenére sem látszik, hogy az európaiak mellett az ukránok, az oroszok, de még az amerikaiak is kezdenek elfáradni a konfliktusban. Arról, hogy mi jöhet most, Németh Andrással, lapunk korábbi moszkvai tudósítójával beszélgettünk.
hvg.hu
Jövőre biztosan nagy változások jönnek az orosz–ukrán háborúban: miközben az ukrán csapatok lassan visszaszorulnak, az Egyesült Államok fordulatot vehet, elapadhatnak a támogatások, Amerika kiváltására pedig az Európai Unió nincs felkészülve. Pénz ugyan van, de a hadiipar gyengécske, sem elég gyorsan, sem elegendő mennyiséget nem tudunk gyártani ahhoz, hogy Ukrajnának érdemben esélye maradjon Oroszország ellen, ha Donald Trump úgy dönt, kiszáll a háborúból.
Ez persze nem azt jelenti, hogy az oroszok kapásból fényes győzelmet aratnának. Gyengeségeiket érzékelteti az is, hogy Észak-Koreától kértek és kaptak segítséget. Oroszország ezzel viszont darázsfészekbe nyúlt: Kína érdekszférájába kaptak bele.
Ha béke nem is, fegyverszünet lehetséges-e jövőre? Hogyan alakulhat Ukrajna és a Nyugat viszonya? Valóban elindult a közeledés Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor között? Ezekről is kérdezte Németh Andrást, a HVG külpolitikai tudósítóját Kacskovics Mihály Béla.
Ma ezer napja, hogy a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország lerohanta Ukrajnát, a háború vége viszont annak ellenére sem látszik, hogy az európaiak mellett az ukránok, az oroszok, de még az amerikaiak is kezdenek elfáradni a konfliktusban. Arról, hogy mi jöhet most, Németh Andrással, lapunk korábbi moszkvai tudósítójával beszélgettünk.
00:00 Intro
01:42 Kurszki véráldozat
03:14 Miért van Oroszországnak szüksége az észak-koreai katonákra?
05:49 El lehet titkolni, ha idegen katonák jelennek meg a fronton?
07:34 Harcban egy harmadik ország katonái – mit tehetnek meg valójában?
09:04 Visszacsaphat a Nyugat Észak-Koreának a beavatkozásért?
09:28 Keleti diplomácia – miért fáj Kínának Putyin és Kim Dzsong Un barátsága?
11:04 Most Ukrajna támad – de hogy jutottunk idáig?
16:07 Lehet-e célpontja az orosz lakosság az ukrán rakétáknak?
17:48 Hogyan változhat az amerikai-ukrán kapcsolat Donald Trump beiktatása után?
21:52 Lehet-e az EU a háború főszponzora, ha Trump elzárja a pénzcsapot?
23:36 Béke? Fegyverszünet? Akár már 2025-ben?
29:57 Munkában a mélyállam – miért veszélyesebb az orosz befolyásolás, mint egy Kalasnyikov?
32:31 Mit kellene garantálniuk az oroszoknak a Nyugat felé?
35:21 Grúzia és Moldova is a NATO–EU-párosba menekülne az oroszok elől.
37:39 Van-e változás Orbán és Zelenszkij viszonyában?
Nyitóképünkön Okszana Terescsenko (59) megvizsgálja hálószobáját, amely leégett egy drón támadása után Kijevben 2024. október 30-án. Fotó: AFP/Anatolii Stepanov
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Utoljára 1977-ben a Securitate emberei dokumentálták úgy a Bretter György temetésén résztvevőket, ahogy most Orbán Viktor erdélyi magánlátogatásán csattogtak a fényképezőgépek.