2025-ben nem lesz béke, talán a fegyverszünetben reménykedhetünk – Fülke az ezernapos háborúról

Ma ezer napja, hogy a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország lerohanta Ukrajnát, a háború vége viszont annak ellenére sem látszik, hogy az európaiak mellett az ukránok, az oroszok, de még az amerikaiak is kezdenek elfáradni a konfliktusban. Arról, hogy mi jöhet most, Németh Andrással, lapunk korábbi moszkvai tudósítójával beszélgettünk.

  • hvg.hu hvg.hu
2025-ben nem lesz béke, talán a fegyverszünetben reménykedhetünk – Fülke az ezernapos háborúról

Jövőre biztosan nagy változások jönnek az orosz–ukrán háborúban: miközben az ukrán csapatok lassan visszaszorulnak, az Egyesült Államok fordulatot vehet, elapadhatnak a támogatások, Amerika kiváltására pedig az Európai Unió nincs felkészülve. Pénz ugyan van, de a hadiipar gyengécske, sem elég gyorsan, sem elegendő mennyiséget nem tudunk gyártani ahhoz, hogy Ukrajnának érdemben esélye maradjon Oroszország ellen, ha Donald Trump úgy dönt, kiszáll a háborúból.

Ez persze nem azt jelenti, hogy az oroszok kapásból fényes győzelmet aratnának. Gyengeségeiket érzékelteti az is, hogy Észak-Koreától kértek és kaptak segítséget. Oroszország ezzel viszont darázsfészekbe nyúlt: Kína érdekszférájába kaptak bele.

Ha béke nem is, fegyverszünet lehetséges-e jövőre? Hogyan alakulhat Ukrajna és a Nyugat viszonya? Valóban elindult a közeledés Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor között? Ezekről is kérdezte Németh Andrást, a HVG külpolitikai tudósítóját Kacskovics Mihály Béla.

Korábbi, a kurszki ukrán betörésről szóló adásunkat itt tudja meghallgatni.

Kövesse és hallgassa meg a HVG Podcastok műsorait az alábbi platformok bármelyikén: Spotify, Apple Podcasts, SoundCloud, YouTube.

Vagy iratkozzon fel a Fülke csatornájára itt: Spotify, Apple Podcasts.

2025-ben nem lesz béke, talán a fegyverszünetben reménykedhetünk – Fülke az ezernapos háborúról

Ma ezer napja, hogy a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország lerohanta Ukrajnát, a háború vége viszont annak ellenére sem látszik, hogy az európaiak mellett az ukránok, az oroszok, de még az amerikaiak is kezdenek elfáradni a konfliktusban. Arról, hogy mi jöhet most, Németh Andrással, lapunk korábbi moszkvai tudósítójával beszélgettünk.

  • 00:00 Intro
  • 01:42 Kurszki véráldozat
  • 03:14 Miért van Oroszországnak szüksége az észak-koreai katonákra?
  • 05:49 El lehet titkolni, ha idegen katonák jelennek meg a fronton?  
  • 07:34 Harcban egy harmadik ország katonái – mit tehetnek meg valójában?  
  • 09:04 Visszacsaphat a Nyugat Észak-Koreának a beavatkozásért?  
  • 09:28 Keleti diplomácia – miért fáj Kínának Putyin és Kim Dzsong Un barátsága?  
  • 11:04 Most Ukrajna támad – de hogy jutottunk idáig?
  • 16:07 Lehet-e célpontja az orosz lakosság az ukrán rakétáknak?
  • 17:48 Hogyan változhat az amerikai-ukrán kapcsolat Donald Trump beiktatása után?
  • 21:52 Lehet-e az EU a háború főszponzora, ha Trump elzárja a pénzcsapot?
  • 23:36 Béke? Fegyverszünet? Akár már 2025-ben?  
  • 29:57 Munkában a mélyállam – miért veszélyesebb az orosz befolyásolás, mint egy Kalasnyikov?
  • 32:31 Mit kellene garantálniuk az oroszoknak a Nyugat felé?  
  • 35:21 Grúzia és Moldova is a NATO–EU-párosba menekülne az oroszok elől.
  • 37:39 Van-e változás Orbán és Zelenszkij viszonyában?

Nyitóképünkön Okszana Terescsenko (59) megvizsgálja hálószobáját, amely leégett egy drón támadása után Kijevben 2024. október 30-án. Fotó: AFP/Anatolii Stepanov

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.