Japán katonai erőket telepít Európába és Amerikába

Japán hosszú idő óta elször katonai erőket telepít nyugati országokba, a műveletet a biztonsági környezet romlásával indokolják.

  • HVG

Japán katonai erőt telepít külföldre. A bilaterális alapon nyugvó állomásoztatás saját nemében az első 1945 óta. A japán haderő négy ország – USA, Kanada, Németország, Egyesült Királyság – öt bázisán fog katonai kontingenst állomásoztatni.

Az Atlanti Sasok kódnevű művelet során október elejére 180 fő kíséretében légierőt telepítenek a transzatlanti partnereikhez. A hírről tudósító Newsweek térképre is tette az érintett bázisokat.

Japán haderő külföldi telepítése
Newsweek

A japán légierő által hétfőn közzétett fotók mutatják, ahogy a vadászgépek elhagyják a légibázisukat, és megérkeznek új állomáshelyükre, például a a Csendes-óceánt átrepülve az alaszkai Eielson támaszpontra. A műveletben nyolc gép vesz részt, köztük négy F-15-ös – írja a japán légierő sajtóközleménye, mely egyébként „baráti látogatásként” hivatkozik az akcióra.

Japan Air Self-Defense Force on X (formerly Twitter): “🇺🇸🇨🇦🇯🇵🇬🇧🇩🇪 Thank you 🇨🇦Goose bay for hosting us!#JASDF #F15 s have arrived in 🇨🇦 for the first time in its 71 years history since foundation. JASDF will continue deepening the cooperation with @Cdn_AirForce to contribute to the regional peace and stability.🇨🇦🤝🇯🇵 #AtlanticEagles pic.twitter.com/urcJ0URVU9 / X”

🇺🇸🇨🇦🇯🇵🇬🇧🇩🇪 Thank you 🇨🇦Goose bay for hosting us!#JASDF #F15 s have arrived in 🇨🇦 for the first time in its 71 years history since foundation. JASDF will continue deepening the cooperation with @Cdn_AirForce to contribute to the regional peace and stability.🇨🇦🤝🇯🇵 #AtlanticEagles pic.twitter.com/urcJ0URVU9

A második világháború után Japán bűnbánatot tanúsított, és demilitarizálták az országot. A világ top öt gazdasági hatalmai közé tartozó szigetország azóta is korlátozottan vetíti ki katonai erejét hadseregével, amit önvédelmi erőkre kereszteltek át. A név nem csak szimbolikus, a békealkotmányuk több korlátozást is tartalmaz a „támadó” eszközök birtoklására, illetve külföldi telepítésre, amiket mostanában több-kevesebb sikerrel igyekeznek kigyomlálni belőle.

A hidegháború vége óta Japán hadereje kizárólag ENSZ-mandátummal rendelkező békefenntartó és humanitárius műveletekben vett részt szárazföldön, valamint kalózkodás- és terrorizmus-ellenes feladatokban tengeren.

Japán átgondolta katonai doktrínáját, és ennek nem feltétlenül örül mindenki

A kínai és észak-koreai fenyegetés, illetve az Ukrajna elleni orosz inváziót látván, Japán gyökeresen átalakította védelmi doktrínáját: megkétszerezi katonai költségvetését, megerősíti a légvédelmét, és felkészül a biztonságát fenyegető államok elleni ellencsapásokra.

A mostani műveletet először a japán és brit védelmi miniszterek múlt hónapban, Tokióban tartott találkozója után jelentették be, melyen mindkét fél kijelentette, hogy elkötelezett a védelmi képességek további erősítése és a biztonsági együttműködés fokozása mellett. Az ezt lehetővé tevő egyezményt két éve írták alá.

A japán álláspont szerint az euroatlanti és indo-csendes-óceáni térség biztonsága elválaszthatatlan. A telepítés egy arra adott gesztus, hogy több NATO-tagállami is jelen van katonailag Japánban és környékén, amint a Kína, Oroszország és Észak-Korea tevékenysége és közeledése miatt ott is romlik a biztonsági környezet. Erre reagálva az USA intenzív jelenlétét kiegészítve az Egyesült Királyság is nemrég küldött hadihajókat Japánhoz.

Takei Tomohisza tengernagy: A japánok annak látják Kínát, aminek Ukrajna tekinti Oroszországot

Az átalakuló világrendben megjelenő fenyegetések miatt Japán is intenzív haderőfejlesztésbe kezdett, amit behatárol a pacifista alkotmány – mondta Takei Tomohisza tengernagy, a Japán Önvédelmi Erők haditengerészetének volt vezérkari főnöke.

Hozzászólások