Újságírói kérdésre Marco Rubio megerősítette: az Egyesült Államok határozottan kiáll a NATO kelet-európai tagjai mellett, és támogatja azokat az országokat, amelyeknek légterét orosz drónok sértették meg. Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, ezek a provokációk rendkívüli feszültséget keltenek, a helyzet tovább súlyosbodhat, ami mindenki számára „rosszat jelenthet”.
A G7 országok külügyminisztereinek találkozója utáni sajtótájékoztatón beszélt azokról az incidensekről, amelyek néhány napja Hollandiát, októberben Németországot, Litvániát és Lengyelországot, szeptemberben pedig Romániát érték. Oroszország tagadta, hogy köze lenne az Észtország légterét sértő behatolásokhoz, de most Marco Rubio úgy fogalmazott, az amerikai külügy „úgy gondolja”, az oroszoké a felelősség.
Az amerikai szenátusban egy hónapon belül másodszor téma a kelet-európai országok támogatása. Október végén két republikánus szenátor, Roger Wicker és Mike Rogers nyilatkozatban figyelmeztettek arra, téves döntés a Romániában állomásozó amerikai katonák létszámának megfelezése. A republikánus politikusok szerint az Egyesült Államok ezzel a döntéssel „rossz jelzést” ad Oroszországnak, és azt a látszatot kelti, mintha magukra hagyná az érintetteket. Donald Trump reagált a közleményre, és azt hangsúlyozta, hogy csupán a Romániában állomásozó haderő átcsoportosítása és korszerűsítése zajlik.
Markus Reisner, katonai szakértő a Der Standardnak azt nyilatkozta, „csak idő kérdése”, hogy Ausztria légterébe mikor lépnek be ezek a harcászati eszközök. Az ezredes hozzátette, Vlagyimir Putyin célja, hogy félelmet keltsen ezekkel a támadásokkal, a koppenhágai, oslói és müncheni provokációkkal pedig el is érte a célját. Gustav Gressel biztonságpolitikai szakértő ugyanakkor hozzátette, „Ausztria sebezhető”, mert a jelenlegi légvédelmi rendszer kapacitása sokkal kisebb, mint amekkorát a speciális védelmet igénylő objektumok számára biztosítani kell. Az Oroszország-szakértő szerint egyetlen nyugat-európai állam sem rendelkezik most olyan védelmi hálózattal, amely biztos garanciát nyújtana egy kiterjedt támadás esetére. Ausztria éppen ezért a következő években 17 milliárd euróért ruház be légvédelmi tornyok építésébe illetve a mobil légvédelem fejlesztésébe. A kiadásokkal kapcsolatban hozzátette: a lengyelországi és a hollandiai támadások alatt azt lehetett látni, az európai országok egyelőre „ágyúval lőnek verébre”, a támadóeszközök ugyanis – bár riadalmat okoznak – sokkal olcsóbbak, mint amivel hatástalanítják azokat.
Gustav Gressel emlékeztetett: Európa most egy macska-egér játékba kényszerült, hiába van az uniós tagállamoknak kiterjedt katonai infrastruktúrája, a könnyen, olcsón és gyorsan levezényelhető támadások ellen nem tud hatékonyan védekezni. Az osztrák biztonságpolitikai szakértő szerint nagyon fontos, hogy az orosz támadásoktól tartó Európai országok figyelemmel kövessék, mi zajlik Ukrajnában, mert a hatékony támadás elleni védekezés terén sokat lehet „tanulni” az ukránoktól.
Ez az anyag a Pulse európai média-együttműködés keretén belül készült. Közreműködött Lukas Kapeller (Der Standard), Adrian Ilie (Hotnews.ro), Parászka Boróka (HVG)
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
