A „lehető legnagyobb figyelemmel” követi Románia az Ukrajna szuverenitását érintő béketárgyalásokat és mindent megtesz azért, hogy – az USA-val együttműködve – Kijev érdekeit támogassa – mondta Nicusor Dan román államelnök a béketerv első változatának megjelenése után. Szerinte Románia és egész Európa jövője attól függ, milyen feltételekkel köt békét Ukrajna.
Marius Ghincea, biztonságpolitikai szakértő szerint Románia „létérdeke”, hogy nemzetközi jogi szempontjából kifogástalan, hosszú távon fenntartható megállapodás szülessen. A zürichi egyetem oktatója úgy véli, végzetes precedenst teremthet a Fekete-tenger egész térségében, ha a katonai eszközökkel kikényszerített határmódosítást elfogadják a felek.
Az amerikai javaslat tulajdonképpen Ukrajna szuverenitását korlátozná, és olyan, a nemzetközi felügyeleti szerveknek alárendelt pozícióba kényszerítené, amilyenben Bosznia-Hercegovina is van – véli Ghincea. Tekintettel arra, hogy Moldovát Ukrajnához hasonló módon nyomás alatt tartja Moszkva, Ukrajna „kapitulációja” Moldova pozícióit is gyengítené, annak ellenére, hogy az őszi választásokat az EU-párti erők nyerték meg – állítja Ghincea, hozzátéve: Románia az elmúlt hónapokban több ígéretet is kapott arra, hogy a NATO-védelmi övezetét megerősítik, de ez az amerikaiak által előterjesztett terv épp az ellenkezőjére enged következtetni.
Rosen Zhelyazkov bolgár miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a térség biztonsága érdekében „igazságos, tartós és fenntartható békére” van szüksége Ukrajnának, és ennek elérése érdekében Bulgária maradéktalanul támogatja az Egyesült Államokat. Bojko Boriszov korábbi miniszterelnök pedig a román félhez hasonlóan arra hívta fel a figyelmet, a térség biztonsága érdekében nem sérülhet Ukrajna szuverenitása.
A görög kormány is nyilatkozatban utasította el a „szuverén államok fenyegetését”. A görög–orosz csörtének van előzménye, hiszen Moszkva két ügy miatt is elmarasztalta Athént november 22-én. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök november elején Görögországban tárgyalt, és több megállapodást is kötött a görög kormánnyal. Marija Zaharova, külügyi szóvivő úgy fogalmazott, a görög kormány Ukrajna iránti elkötelezettsége „provokatív, konfrontatív magatartásról” tesz tanúbizonyságot. Zaharova sérelmezte az új, közös görög-ukrán légvédelmi megállapodás létrejöttét, és azt is, hogy az amerikai cseppfolyós gáz tranzitját a téli hónapokra Görögország Bulgária és Románia biztosítja a balkáni vertikális gázfolyosón keresztül. A közös drónvédelmi rendszer kiépítésével kapcsolatban Zaharova leszögezte: Moszkva a görög–ukrán együttműködéssel arányos válaszlépésre készül.
Ez a tartalom a Pulse európai együttműködés keretén belül született a hotnews.ro, a mediapool.bg és az efsyn.gr szerkesztőségének segítségével.
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
