Durva dolgok derültek ki egy svájci bankról, miután újranyitotta a holokausztáldozatok ügyét egy zsidó milliárdos

Estée Lauder fia kulcsszerepet játszott abban az 1998-as vizsgálatban, amelynek eredményeként a nácikkal összejátszó svájci bankok 1,25 milliárd dollár bánatpénzt fizettek ki a holokauszt áldozatainak és leszármazottaiknak világszerte. Öt éve viszont olyan új dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyek bebizonyították, hogy a Credit Suisse rengeteg terhelő dokumentumot szándékosan visszatartott a nyomozás során. A bank új tulajdonosa, a UBS már kénytelen teljes nyíltsággal közreműködni.









Financial Times-elemzés: Súlyos hiba, ha az EU tényleg alkut köt Trumppal a vámokról, mert elég erős, hogy ne adjon neki semmit

A Donald Trump és Ursula von der Leyen egyezségét értékelik a világlapok. Van, akik szerint ez még nem a végleges megállapodás, és végül nem is lesz szerződés. Bajban a kínai gazdaság, de a kommunista vezetés nem látja, vagy nem akarja látni, min kellene változtatnia. Érdemes-e bízni abban, hogy az izraeli engedménye segélyek ügyében bármennyivel is közelebb hozza a gázai fegyverszünetet? Témák és vélemények a világsajtóból.


„Putyin jó mumus” – valóban Európa ellen szövetkezik Hszi Csin-ping és az orosz elnök?

Sokak félelme szerint Oroszország néhány éven belül képes lehet arra, hogy támadást indítson egy másik európai ország, akár egy NATO-tagállam ellen. Ez attól is függ, hogy Ukrajna meddig állja a sarat. Putyin tud ijesztő dolgokat mondani, például: „Ahova egyszer egy orosz katona lépett, az a terület már Oroszországé.” De mennyire valószínű egy orosz támadás a nem is olyan távoli jövőben?




Megszületett az USA és az EU közötti vámegyezmény

Az EU és az USA megállapodott a kétoldalú kereskedelemben érvényes vámok mértékéről, így sikerült elhárítani annak a veszélyét, hogy az USA augusztustól 30 százalékos vámmal sújtson minden EU-s terméket és szolgáltatást. Ha elmaradt volna az alku annak komoly hatása lett volna  az 1700 milliárd dollárt kitevő kétoldalú kereskedelemre.






A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.