Fehér Ház: Nincs jele annak, hogy Izraelnek köze lenne az iráni merénylethez
A terrorcselekményt az amerikai dróntámadásban megölt Kászim Szulejmáni halálának évfordulóján követték el.
A terrorcselekményt az amerikai dróntámadásban megölt Kászim Szulejmáni halálának évfordulóján követték el.
A londoni miniszterelnöki hivatal által szerda este ismertetett közös nyilatkozat - amelyet Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Japán, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Bahrein, Belgium, Dánia és Hollandia kormánya írt alá - felszólítja a húszikat a vörös-tengeri támadások azonnali leállítására.
A Fekete-tengeren az ukrajnai háború kitörése nyomán helyeztek ki aknákat a harcoló felek.
Az Egyesült Arab Emirátusok közvetítésével mindkét oldalról több mint 200 katonát engedtek szabadon.
A kiképzések után Oslo több F-16-os gépet ad át Ukrajnának.
Többek között Kongó és Szaúd Arábia is felvetődött lehetséges célországként.
Kobajasi Hirojuki, aki korábban maga is pilóta volt, elmondta, hogy a repülőbaleseteknek nagyon ritkán van egyetlen kiváltó oka, általában két-három együttesen jelentkező probléma okozza a bajt.
Caroline de Gruyter szerint Budapest hanyatlóban van, szó szerint és átvitt értelemben is. Ezt helyi forrásai szerint a miniszterelnök főváros-politikája okozza.
Tovább támadják a kereskedőhajókat a jemeni húszi lázadók, és miután az USA a legénységgel együtt három csónakjukat megsemmisítette, Irán átküldött egy hadihajót a Báb el-Mandeb szoroson. A feszültség miatt a Vörös-tenger helyett inkább Afrikát megkerülve közlekedik már a konténerszállító hajók fele. Nőnek az árak, nőnek a kockázatok, és ha a konfliktus elhúzódik, azt akár Európa dízelellátása is megszenvedheti.
A hírek szerint a halottak száma meghaladja a százat.
Sokkal többet tehetnének a politikusok Európáért, ha hallgatnának a közvéleményre. Donald Tusknak és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszternek igaza van, amikor fegyverkezésre kapacitálja a Nyugatot: az EU vezetőinek nem elég kiállnia, cselekednie is kell, hogy véget érhessen a háború – úgy, ahogy az európai emberek és értékek megkövetelik. A Visegrad Insight főszerkesztőjének véleménycikke.
Az év egyik legfontosabb kérdése, hogy Donald Trump vissza tud-e térni a Fehér Házba. Ha igen, az az Egyesült Államok és a világ jövőjét is beárnyékolhatja.
A súlyos szabálytalanságokkal teli szerbiai választásokról és Vucic győzelmének következményeiről ír a Guardian. A lengyel választások utáni helyzet mutatja, milyen kihívásokat jelent visszacsinálni demokrácia-ellenes intézkedéseket, írja a Die Zeit. Egy, a Wall Street Journalban megszólaló amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint a tűzszünet hozhatná meg az előrelépést Ukrajnának, míg egy brit katonai szakértő a Daily Telegraphban sötét jövőképet fest. Bidennek fel lesz adva a lecke az idén a külpolitikában, írja az USA korábbi NATO-nagykövete a Politicóban. Az izraeli legfelsőbb bíróság döntéséről ír a Der Standard és a Wall Street Journal is. Utóbbi a kínai államfő újévi beszédével is foglalkozik, mely Tajvan kérdését is érintette. A Die Presse szerzője szerint 2024 nem az elektromos autók éve lesz.
Zelenszkij szerint az oroszok az elmúlt öt napban 300 rakétát és 200 drónt vetettek be.
Az ütközés öt ember halálát okozta.
Az ukrán elnök úgy fogalmazott, ez „szántszándékkal elkövetett terrorizmus".
Claudine Gay a kongresszusi meghallgatását követő antiszemita vádakba még nem bukott bele, de úgy néz ki, hogy a plágiumbotrányt már nem ússza meg.