A Hamász izraeli rajtaütése megsemmisítő következményekkel jár Joe Biden közel-keleti politikájára, de az ügyben vélhetően bűnrészes Irán alighanem így is kalkulált, írja Walter Russel Mead akadémikus, a New York-i Bard College professzora.
Az izraeli vezetés egyelőre óvatos, nem mutogat Iránra a Hamász akciójával kapcsolatban, de Teheránnak érdekében állhatott segíteni a terrorszervezetet a támadás megtervezésén túl akár a végrehajtásban is. Az iráni vezetésnek több szempontból is jól jöhet az, ami egy ilyen támadással együtt jár. De rizikói is vannak, hosszabb távon pedig lehet, hogy éppen az iráni célok elérését nehezíti meg.
Nem tudni sérültekről, a kínai külügy azt kéri az államoktól, vizsgálják ki az ügyet alaposan, és tegyenek meg mindent azért, hogy a kínai diplomáciai intézmények dolgozói biztonságban legyenek.
Több mint egy hete zajlanak a szlovákiai választást követő koalíciós egyeztetések, amelyekről vajmi keveset lehet tudni. A kormányalakítási megbízás Robert Fico kezében van, de könnyen előfordulhat, hogy nem a győztes visz mindent.
A Hamász akciója a legutolsó mozaikdarab a világrend összeomlásában, írja a Wall Street Journal. A New York Times szerint az Izrael elleni támadás az egész izraeli nemzet, de a régió sorsát is megváltoztathatja. A Washington Post Iránnak a támadásban betöltött szerepét emlegeti. A Guardian szemleírója szerint Benjamin Netanjahu tehertétellé vált, le kell mondania. A Politico és a Frankfurter Allgemeine Zeitung a lengyelországi választások előtti eseményeket elemzi, míg a Neue Zürcher Zeitung a Kelet-Európában felerősödött migrációs feszültségről ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A német nagykövet szerint a NER elkezdte kiszorítani a német érdekeltségeket. Már él a kamatplafon a hitelekre. Orbán Viktor után Gyurcsány Ferenc is elindította TikTok-csatornáját. Ez a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Az ember azt gondolná, Európa próbál előremenekülni és udvarol a Trump-tábornak. De nem. Ám igazából már el is késett vele, a Fehér Ház jelenlegi gazdája bajban van – véli Edward Lucas külpolitikai elemző.
Kolosszális hírszerzési hiba vagy a politikai belharcok következménye, esetleg ezek egyvelege az oka, hogy a Hamász brutális támadást tudott intézni Izrael ellen? Egy biztos: az izraeli biztonsági szervek presztízse súlyosan sérült, és ismét bebizonyosodott, hogy a technológiai fölény a hírszerzésben sem csodaszer, ha a megszerzett információt nem tudják hatékonyan felhasználni.
A gázai kórházakat elöntötték a sebesültek, miután Izrael a szombati támadást követően megtorló csapásokat intézett a város ellen. A hivatalos adatok szerint eddig valamivel több mint 900 izraeli és nagyjából 700 palesztin halottja van a konfliktusnak.
A nukleáris biztonság teljes a szivárgás észlelése óta.
Háború tört ki Izrael és a Hamász között, miután a terrorszervezet szombaton minden eddiginél nagyobb támadást intézett Izrael ellen, több mint ezer ember halálát okozva. De mit ér el ezzel az egésszel a Hamász? Mekkora árat fizetnek majd mindezért? Hová fajulhat a konfliktus? Erről kérdeztük Csicsmann László egyetemi tanárt, Közel-Kelet-szakértőt.
A Gázai övezetben van, akit hajléktalanná tettek azok a csapások, amivel Izrael válaszolt a Hamász szombati rohamára.
Rengeteg ember tűnt el és halt meg szombat hajnalban, amikor a Hamász betört Izraelbe. Izrael úgy fest, cserben hagyta a saját polgárait: voltak, akik magánakcióban próbálták szeretteiket megmenteni.
Egy izraeli rakéta találta el az épületet.
Ádámnak és családjának sokszorosan is mázlija volt.
A légitársaság október 11-ig minden izraeli járatát törölte.
A hegyi-karabahi enklávéból tömegével vándorolnak el az ott mindeddig többségben lévő örmények azt követően, hogy Azerbajdzsán három évtized után visszavette a hatalmat, és a Hegyi-Karabahi (szeparatista) Köztársaság bejelentette önfeloszlatását. A menekülők rettenetesen csalódottak, hogy Örményország „elárulta őket”. Vannak, akik meg sem állnak Oroszországig, ott képzelik el a jövőjüket. A Deutsche Welle riportja.
Korábban az izraeli hadsereg a kialakult zavargások alatt négy palesztint lőtt agyon.
Két nő, Barbara és Hedvig mesélt lapunknak arról, hogy hogyan változott meg pár nap alatt az izraeli élet.
Olyan „működési korlátozásokat” emleget a cég, amelyekre „nincs ráhatásuk”.
