A február 16-án meghalt Alekszej Navalnij felesége nemcsak a néhai orosz ellenzéki partnere, de munka- és harcostársa is volt. Férjét cikkünk megjelenésével egyidőben temették Moszkvában. Portrénk.
Donald Trump mindinkább hallatja hangját külpolitikai kérdésekben, írja a Bloomberg. A Le Monde a szerbiai menekülthelyzetről tudósít. A Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárja szerint az EU nem biztos, hogy következetes Lengyelországgal az uniós pénzek ügyében, valamint Putyinnak az atomfegyverrel összefüggő, nagy port kavart nyilatkozatát elemzi. A Die Welt szerint Macron elnök imádja, ha felhajtás van körülette, míg a Le Monde azt írja, Putyin támogatói a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés körül gyülekeznek az Európai Parlamentben. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Szergej Szokolovot az orosz hadsereg „lejáratásának” vétségével vádolták meg.
Eredetileg májusig tervezték az EUCAP kivonását. A nyugat-afrikai ország júliusban puccsal hatalomra került katonai vezetése decemberben vonta vissza a 12 éve működő misszió engedélyét. Niger az Európába tartó afrikai migránsok egyik fontos tranzitállama.
A Yale egyetem világhírű történészprofesszorának a svájci Neue Zürcher Zeitungban megjelent vendégkommentárja szerint óvakodni kell a puhány politikusoktól, akik a szabadságot és a demokráciát viszik vásárra.
Putyin az orosz parlament két háza előtt csütörtökön elmondott beszédében arról szólt, hogy olyan konfliktus fenyeget, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat.
A Gázai övezet egészségügyi hatóságai szerint 112 ember vesztette életét, 280-an pedig megsebesültek a támadásban, amellyel az izraeli erőket vádolják. Az al-Dzsazíra hírcsatorna szerint a segélyre váró több száz ember közé tüzérségi lövedékek és drónokról indított rakéták csapódtak be.
A tűzesetek nem számítanak ritkaságnak a sűrűn lakott Dakkában, gyakran a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyásával építkeznek.
Az EU-s állampolgárok által kért letelepedési engedélyek száma meghaladta a 7 milliót.
A biztonsági erőkkel vívott tűzpárbajban szerdán életét vesztette Yaya Dillo, a csádi katonai kormányzat egyik legfőbb kritikusa.
Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, az ukrajnai háborúban javasolt nyugati részvétellel kapcsolatos minden egyes szava kimért, átgondolt és megfontolt volt.
Főképp az 1970-es években tartották rettegésben Nyugat-Németországot a Baader–Meinhof-csoportként is ismert „városi gerillák“. A szervezet egyúttal jellegzetes példája volt a baloldali palesztinbarátságnak.
Magyarország jelenleg a nyugati szövetség gyenge láncszemének számít, írja a svájci lap szerzője.
A NATO-szövetségesek többsége közölte, nem szándékozik harcoló csapatokat vezényelni az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnába, így úgy tűnik, a lehetőséget a hét elején felvető francia elnök, Emmanuel Macron elszigetelődött a katonai tömbön belül. Pedig Ukrajnában már nem kevés NATO-katonai szolgál, igaz, ők közvetlenül nem vesznek részt a harcokban.
Legalább 140-en meghaltak, és több mint 750-en megsérültek, amikor az izraeli hadsereg katonái tüzet nyitottak az élelmiszersegélyeket szállító teherautók körül tolongó polgári személyekre – állítja a gázai palesztin egészségügyi minisztérium. Szemtanúk szerint a katonák akkor kezdtek el lőni, amikor a palesztinok túl közel kerültek az izraeli harckocsikhoz és katonákhoz. A hadsereg közölte, vizsgálja az incidenst.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy a Nyugat egy, a hidegháborúra emlékeztető fegyverkezési versenybe akarja belerángatni Oroszországot.
A Bloomberg szerint bizonyos források nem tartják kizártnak, hogy Magyarországon a jövő hétre tolódik át a svéd NATO-tagság ratifikálásának utolsó, elnöki aktusa. A Washington Post szerzője szerint Macron javaslatában, hogy külföldi csapatok is részt vehetnének a háborúban, nincs semmi új. Az OMV volt vezérigazgatója úgy látja, itt az alkalom, hogy Ausztria megszabaduljon az orosz gázfüggőségtől. Európának nem szabad csak Kínára összpontosítania, amikor gazdaságának biztonsága forog kockán, írja a Financial Times.
Nem tudom a nemzet egységét képviselni, ha két képviselőt a parlament kizár a törvényhozásból – indokolta eljárását Andrzej Duda.
A támadásnak halálos áldozatai is vannak.
Ez lett volna 12 év után az első kivégzés Idahóban.
