Magyar Péter győzelme az egész régióban felkavarta az erőviszonyokat, új együttműködési formák látszanak kirajzolódni, de nem lehet tudni, hogy jön-e egy új Visegrád, netán a Schönbrunni Hatok lesz a nyerő formula? Erről ír az osztrák lapban Gerald Schubert külpolitikai szakíró, aki bőven lát nehézségeket a törekvések útjában.
Az áldozatok közül legalább ketten gyerekek voltak.
Kirilo Budanov elmondta: a közeljövőben amerikai delegáció látogatására számít Moszkvában és Kijevben.
Az amerikai elnök állítja, produktív tárgyalást folytatott a felekkel, nem sokkal azután, hogy Izrael elfoglalt egy dél-libanoni XII. századi erődöt.
Sztárparádéval búcsúzott el a CBS talkshow-ja és annak műsorvezetője, Stephen Colbert, aki politikai szatíráját Donald Trump bírálatára építette, és ha a szavazáson múlt volna, a Megyeri-híd az ő nevét viselné.
A Maghtab környékén lévő gyárban egy munkás sem tartózkodott a baleset idején, több épület megremegett, ablakok törtek ki, a robbanást kilométerekről lehetett hallani, érezni.
Valóságos üzletággá vált elnöki kegyelem kijárása Donald Trumpnál, akinek kevés is elég lehet, hogy tiszta lapot nyisson szövetségeseinek és az „igazságszolgáltatás üldözöttjeinek”, aminek magát is tekinti.
A mérsékeltebb európai populisták véget vetettek egyes amerikai republikánusok álmainak a szélsőjobboldali szövetségről – írja Adrian Karatnycky, az USA globális vezető szerepét támogató pártatlan agytröszt, az Atlanti Tanács vezető munkatársa és a Myrmidon Group nevű tanácsadó cég alapítója.
Magyar Péter az ütközés mestere, aki színjátékot ad elő a parlamentben. Orbán Viktor ismerősének szerbiai nagybevásárlása miatt verték félre a vészharangot a sajtószabadság hívei. A kínai receptet követi sok autoriter állam az internet-hozzáférés korlátozásával. Nem tisztult a kép, milyen békemegállapodást akar Trump, de Iránnak pénz kell. Kubában vége a szocialista álomnak, a vezetésnek távoznia kell, és bármi jön utána, a lakosságnak csak jobb lehet. Témák és vélemények a világsajtóból.
Donald Trump amerikai elnök közben arról beszélt, hogy Irán „nagyon meg akar állapodni”.
Orbán bukását ünnepelték a magyarok, de vajon milyen gyorsan le lehet megszabadulni a régi rendszertől? Erre kereste a választ egy héten át sok helyszínen, sok embert megkérdezve a német lap két tudósítója és fotós kollégájuk, Bácsi Róbert László.
A Beaufort-kastély megszállását Netanjahu a Hezbollah elleni offenzíva „döntő fordulatának” nevezte.
Putyin szerint Romániának át kellene adnia az eszköz maradványait, hogy a szakértőik megvizsgálhassák őket.
Eddig nem látott mértékben törtek előre az iszlamista és tuareg lázadók Maliban, a rezsim túlélését veszélyeztetve. Hosszabb távon szinte kódolva van a káosz, ami kihat a térségre is.
Percenként több tízezer dollárral gazdagodnak az olajvállalatok, és a pluszbevételből a klímaharcot ellenző országoknak és cégeknek is jut.
Az orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatója szerint a robbanás nem okozott kárt a létesítmény fő berendezéseiben, de lyukat ütött a turbinacsarnok falában.
Majd’ évszázados késéssel kezdi elismerni a francia állam és közvélemény, milyen komoly segítséget jelentettek az ország számára az afrikai gyarmatok katonái a (világ)háborúkban, és cserébe milyen méltatlanul bántak velük, és mennyire kihasználták őket.
Az orosz elnök szerint egy eltévedt ukrán drónról lehet szó.
Az amerikai elnök Friedrich Merz német kancellár keresetlen kritikájára és a NATO hormuzi tétlenségére európai csapatkivonásokkal válaszol, és mivel a kudarcos iráni háborújában felélte az USA Tomahawk készleteinek jelentős részét, a bideni megállapodást felrúgva mégsem küld rakétákat Németországba. A nagy hatótávolságú rakéta hiánycikk a kontinensen - a megoldás egészen valószínűtlen módon egy néhai orosz mérnök kezében lehet.
A lengyel államfő azért vette ezt fel, mert Zelenszkij egy ukrán katonai alakulatnak a második világháború alatt tömegmészárlásokat elkövető Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) nevét adományozta.
