Néhány nap alatt közel 15 ezren töltötték ki a hétfőn közzétett tesztünket. Olvasóink ezzel próbára tehették tudásukat arról, hogyan lehet környezettudatosan elhelyezni a háztartásban nem feltétlenül nap mint nap keletkező hulladékot.
Elismerjük, nincs könnyű dolga annak, aki felelős módon és a lehető legbiztonságosabban szeretne megszabadulni az otthonában keletkezett hulladéktól. Ennek dacára a kérdőívet kitöltők átlagosan 68 százalékot értek el, egyharmaduk pedig valóságos hulladékmester. Most mindenki ellenőrizheti, mit rontott el.
Íme a helyes válaszok:
1. Mit csinálhat a lejárt gyógyszerekkel?
A már lejárt gyógyszereket semmiképpen nem szabad beszedni, mert nem tudhatjuk, milyen hatása lesz, de egyszerűen a szemetesbe dobni sem szabad, mert károsítják az élővilágot. Hogy mi a helyes megoldás? Lényegében vissza a feladónak: adja le a legközelebbi patikában vagy gyógyszereket árusító helyen, itt ugyanis erre a célra gyógyszerhulladék-gyűjtő dobozok vannak kihelyezve, amelyeket szakszerűen kezelnek. A jó választ a kitöltők majdnem 96 százaléka tudta, csupán 2 százalékuk dobná a vegyes, háztartási hulladékba a gyógyszereket.
2. Hova öntheti ki a használt étolajat?
Bár egyre többen tudatosak ezen a téren, még mindig sajnos sokan a lefolyóba öntik a használt sütőolajat. A tesztkitöltők 97 százaléka tudta a jó választ. És reméljük nemcsak tudják, de így is tesznek. Egy korábbi cikkünkben végigvettük, hol és hogyan adhatja le a használt sütőolajat. A jó hír, hogy egyre több benzinkút és áruház veszi át. Macerás lehet, hogy külön kitérőt kell tenni, a tanácsunk az, hogy tervezze úgy a tankolást, vagy a bevásárlást, hogy magával viszi a flakonba öntött, már használt olajat, hogy egyúttal azt is lepasszolja.
3. Az alábbiak közül melyik nem tartozik a háztartási veszélyes hulladékok közé?
Az elromlott rádió, beszáradt festék, a lemerült elem, illetve akkumulátor, valamint a különféle izzók és fénycsövek mind veszélyes hulladéknak minősülnek, a műanyag flakonok nem: ezek egyes típusait a műanyag szelektívbe kell gyűjteni. Ezt is a kitöltők 87 százaléka jól tudta. Extra tipp: öblítse ki a flakonokat! És hogy hova vigye a többit? Nézze meg, hol van a legközelebbi lakossági hulladékudvar, és hogy milyen feltételekkel (például kerületi lakos-e, illetve hány kiló hulladék adható le egy körben, stb.) veszik át az adott hulladékot.
4. Mit nem adhat le a lakossági hulladékudvarokban?
Ez a kérdés már igencsak megosztotta a válaszadókat. Ebből azt látjuk, talán a legtöbben abban nem biztosak, itt miket adhatnak le. A lakossági hulladékudvarokban a személygépkocsik gumiabroncsát nem adhatja le, de annyiban cseles a kérdés, hogy nem mindegyikben adhatja le. A kitöltők kevesebb, mint 27 százaléka tudta helyesen. A legegyszerűbb, ha gumiszervizben adja le, minimális díj ellenében. Arra figyeljen, hogy az adott hulladékudvarokban évente egy garnitúrától szabadulhat meg térítésmentesen.
A gumiabroncs veszélyes hulladék, és csak speciális, erre szakosodott és engedéllyel rendelkező cég kezdhet ezzel bármit is. Az elektromos és elektronikai hulladékot, a házaknál amúgy is szelektíven gyűjthető hulladékot, a sittet, valamint a sérült napelemeket itt átveszik. A legtöbben egyébként a sittel kapcsolatban nem tudták (36 százalék), hogy ezt itt átveszik, és a házaknál külön gyűjtött hulladékkal kapcsolatban (19 százalék).
5. Budapesten melyik típusú műanyagot dobhatja a műanyag szelektívbe?
Annak, aki olvasta azt a cikkünket, hogy milyen típusú műanyagot lehet a műanyag szelektívbe dobni, ez egy egyszerű kérdés volt: az 1,2,4 és 5-ös számúakat, amiket a legtöbbször a műanyagcsomagolás alján, egy kis háromszögben jelölnek. De hogy ez mit is takar? Az adott műanyag alapanyagát jelzik így, számokkal. Gondoljon csak például a joghurtjára. Bár ez macerásnak tűnik, a legtöbben ugyanazt a típusú terméket veszik többnyire. Így elég egyszer ellenőriznie, hogy a csomagolás hányas számú, utána már reflexből tudni fogja, mehet-e a szelektívbe. Ennél a kérdésnél a legtöbben azt hitték, csak a PET-palackokat lehet szelektíven gyűjteni a műanyagok közül, a válaszadók majdnem 34 százaléka, tehát több, mint harmada gondolja ezt.
Magyarországon is egyre több helyen lehet leadni a használt, fáradt sütőolajat, ám a gyűjtőpontok lefedettsége messze van az ideálistól. Pedig nem kéne, hogy ez ekkora macera legyen: a társasházak sokszor nem tudják, hogy közösen gyűjthetnék és ingyen elszállíttathatnák a háztartások által termelt használt olajat. Ráadásul a krumplisütés után visszamaradt olajat 100 százalékban újra lehet hasznosítani.
6. Mit nem dobhat az alábbiak közül a műanyag szelektívbe?
A műanyag szelektívbe kiürült, kiöblített étolajos palackot, mosószeres és tisztítószeres flakonokat, valamint különböző műanyagfóliákat dobhat, a kakukktojás ennél a kérdésnél a műanyagból készült játék. Csak ezt ne dobja a műanyag szelektívbe. Hogy hol adhatja le a legfenntarthatóbban? A válaszunk itt is az: lakossági hulladékudvarokban. A játékoknál ugyanis nem egyértelmű, pontosan milyen műanyagból vannak és több alkatrészből is állhatnak, amik jelentősen megnehezítik az újrahasznosítást. A legtöbben (47 százalék) nem tudták a jó választ, és azt gondolták, a kiürült olajos flakon nem mehet a műanyag szelektívbe, ennél a kérdésnél a jó választ jelölték be a legkevesebben (16 százalék).
7. Hova nem célszerű dobni, hol nem célszerű leadni a már nem hordott, használt ruhadarabokat, textilhulladékot?
A textilhulladékot – így már nem hordott ruhákat, tönkrement konyharuhát, cipőket – a háztartási hulladékba nem célszerű dobni, tehát ez a rossz válasz ennél a kérdésnél. Ezt a kitöltők több, mint 80 százaléka helyesen is tudta. Arra figyeljen, hogy adományboltokba csak jó állapotú ruhaneműt vigyen be, illetve textilhulladékot, használt ruhát gyűjtő konténerekbe is bedobhatja. 2025-től Magyarországon is kötelező lesz szelektíven gyűjteni a textilhulladékot, így jobb, ha már most hozzászokik a gondolathoz, hogy ne a szemetesbe dobja ezeket!
8. Melyik hulladéktípust nem kell kötelezően külön gyűjtenie 2025 után?
Ez egy cseles kérdés: ugyanerre az Európai Uniós irányelvre vonatkozóan az üveg az, amelyet nem kell kötelezően külön gyűjteni, mert már most külön gyűtjhető. A többire, így a textilhulladékra, a biológiailag lebomló, szerves hulladékra, valamint a veszélyesnek minősülő hulladékra néhány év múlva lesz kidolgozott, kötelező különgyűjtési rendszer. A szerves hulladék volt ebben az esetben az, amelyről a legtöbb kitöltő, tehát majdnem 60 százalékuk gondolta, hogy nem kell külön gyűjteni pár év múlva.
9. Mi nem minősül biológiailag lebomló hulladéknak?
Minden olyan hulladék biológiailag lebomló, amely aerob (oxigén jelenlétében) vagy anaerob módon (oxigén hiányában) lebomlik vagy lebontható, ezeknek része a biohulladék is. Ez lehet állati vagy növényi eredetű. A külön gyűjtés azért is fontos, mert a lakossági vegyes hulladék nagyjából harmada ilyen. Ez lehet levágott fű, a kertben összesöprögetett falevél, ételmaradék, tojáshéj. Ezeket a legjobb, ha komposztálja, amit akár a 4 fal között is, lakásban is megtehet. Tehát a helyes válasz ebben az esetben a növényi alapú műanyag, mert ezek ipari környezetben bomlanak le. Ezt a kitöltők több mint fele tökéletesen jól tudta. Arra figyeljen, hogy a lebomló műanyagoknak számos fajtája van, így lehet, hogy a műanyagszelektívbe se dobhatja. Az ételmaradék az, amit a válaszadók 33 százaléka nem gondolt biológiailag lebomló hulladéknak.
10. Az alábbiak közül mit nem dobhat komposztba?
Komposztba kerülhet elszáradt szobanövény, virágföld, tojáshéj, feldarabolt tojásdoboz, tehát a helyes válasz a megszáradt kenyér vagy péksütemény. Hogy miért nem? Mert ezek gyakran adalékanyagokat tartalmaznak és fertőzésveszélyesek lehetnek. Segítségképpen nézze át az FKF által összeállított kisokost, mi kerülhet oda és mi nem. A legtöbben (47 százalék) itt rosszul válaszoltak és a tojásos dobozt jelölték, azonban a második legtöbben (44 százalék) már tudták, hogy a kenyér és a péksüti nem mehet a komposztba.
11. Milyen típusú hulladékokra nem szerveznek lakossági veszélyeshulladék-gyűjtő akciókat?
Időről-időre, önkormányzati hatáskörben szerveznek lakossági hulladékgyűjtő akciókat gumiabroncsokra, festékekre, ragasztókra és egyéb barkácsolási segédanyagokra, illetve szárazelemekre és akkumulátorokra. A jó válasz tehát a lejárt szavatosságú gyógyszer, mert ezeket leadhatja a patikákban. Ezt a válaszadók többsége is jól tudta.
12. Mit célszerű tennie az építési hulladékkal?
Építési hulladékot, tehát sittet egy hulladékkezelő engedéllyel rendelkező vállalkozással célszerű elvitetnie, ha nem hulladékudvarban adja le: ezzel a válaszadók majdnem 98 százaléka tisztában van. Tehát ne zsákolja be tegye ki az erdő szélére, a háztartási hulladékba se rakja és ne is szórja szét: veszélyes anyagokat tartalmazhat, amelyek komoly környezeti kárt okozhatnak. Ráadásul mostantól már börtön is járhat, ha valahol nagy mennyiségű hulladékot tesz le illegálisan.
13. Mit érdemes tenni a kiürült, de nem visszaváltható üvegpalackokkal?
Ismét egy olyan kérdés, aminél nagyon megdícsérjük az olvasókat, mert alig érkezett rossz válasz: az üvegpalackokat ugyan leadhatja hulladékudvaroknál is, de számtalan helyen vannak üveggyűjtő konténerek a hulladékszigeteken, ahol a színes és fehér üveget külön is bedobhatja, ezzel is könnyebbé teszi az újrahasznosítást. A címkét se kell leszednie, el se kell mosogatnia az üveget (Bár ha kiöblíti, az ön konyhájában nem fog büdösödni. Az olvasóink 2 százaléka azonban annyira rendes, hogy ki is mossák, le is szedik a címkét, legalábbis bevallásuk szerint.) Az üveg ugyanis remekül újrahasznosítható.
13+1. Hova dobhatja a most már egyre elterjedtebb, biológiailag lebomló zacskókat?
Az egyszer használatos nejlonzacskókat kiváltva egyre és egyre elterjedtebbek a biológialag lebomló zacskók. Ezeket azonban csak ipari komposztálóban lehetne lebontani, így a gyűjtés és az újrahasznosítás egyelőre nem megoldott, így a háztartási hulladék közé, tehát a sima szemetesbe teheti. Bár azt hittük, ez nehezebb kérdés, a kitöltők majdnem 65 százaléka helyesen tudta. Nézze meg azonban, mit írnak a zacskóra, mert vannak komposztálható alternatívák. De azt fontos tudnia, hogy bár műanyagszerűek, nem műanyagok és nem is szerves hulladékok.
