szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

PET-palack, mosószeres flakonok és polisztirol ételtároló dobozok: nem könnyű kiigazodni azon, milyen műanyag kerülhet a szelektív gyűjtőbe. Összegyűjtöttük, mit is kell néznie a műanyag csomagolásokon, hogy biztosan a megfelelő helyre kerüljön a műanyaghulladék.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

Vannak „jó” és „rossz” műanyagok, már ha az újrahasznosíthatóságukat nézzük, ám azon nem könnyű kiigazodni, pontosan mi és hogyan is kerülhet a szelektív hulladékgyűjtőbe.

Ahhoz, hogy melyik műanyagot gyűjthetjük szelektíven és hogy újrahasznosítható-e, a kiindulási pontot leginkább a csomagolás alján található, háromszög alakú jelölésben levő szám jelenti. Ezen 1-től 7-ig sorolják be a műanyagok különböző típusait. A számokat az Európai Unió a csomagolóiparban használt tömegműanyagok egységes jelölésrendszere határozza meg, és a szám alatt a legtöbb esetben a műanyag típusának rövidítése (például: PET – polietilén, PP – polipropilén) is látható.

Na de melyik számot kell néznünk az újrahasznosítás szempontjából? A jó hír, hogy általában a háztartások által használt műanyagok többsége szelektíven gyűjthető és újrahasznosítható: ilyen az 1, 2 és 4 jelölésű, különböző sűrűségű PET. Ez adja ki egyébként a világ műanyaggyártásának legnagyobb százalékát.

©

Az 5-ös jelölésű polipropilénből leggyakrabban tejtermékek, így például joghurtok csomagolását készítik, de polipropilénből vannak a mustáros, ketchupos és majonézes flakonok is. Arra figyeljünk, hogy ezeket kiöblítve dobjuk a szelektív hulladékgyűjtőbe.

Az viszont nagyon fontos, hogy nem minden műanyag hasznosítható újra. Ilyen a 3-as jelölésű műanyag, vagyis a PVC: ezzel vonják be például a kábeleket, vagy más csöveket és padlóburkolatok alapanyaga is. Így ezt nem dobhatjuk a szelektív gyűjtőbe.

Szintén nem a barátunk ebből a szempontból a 6-os fajtájú műanyag, vagyis a polisztirol: ezzel legfőképpen ételes dobozoknál, poharaknál találkozunk, de polisztirolból készül a hungarocell is. Bár alapjaiban véve újrahasznosítható lenne, a gond az, hogy a többi műanyaghoz képest sok energiára van szükség az újrahasznosításához (magyarán nem lenne kifizetődő), így nem helyezhető Magyarországon a szelektív műanyag gyűjtőbe. Ezek is olyan egyszer használatos műanyagok, amelyek be lesznek tiltva az egész EU-ban.

©

Szintén nem dobhatjuk a szelektívbe a 7-es besorolású műanyagokat: ide sorolják az egyéb műanyagfajtákat.

Tehát röviden összefoglalva: az 1,2,4,5 újrahasznosítható, a 3 és a 7 pedig nem.

Hogy mire szolgálnak ezek a jelölések? A gyártóknak a termék alapanyagát kötelező feltüntetniük (bár ezt nem minden esetben teszik meg.) Teljesen jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért nem lenne egyszerűbb az alapanyagok számozgatása helyett azt jelölni, újrahasznosítható-e valami vagy sem. Ez azért van így, mert országonként és azon belül is területenként eltérhet, melyik hulladékgazdálkodó- és feldolgozó mivel tud bármit is kezdeni.

Műanyag-újrahasznosítás Magyarországon és az EU-ban

Az Európai Parlament adatai alapján a műanyaghulladékok csupán harmadát hasznosítják újra: ha viszont az adott, újrahasznosítható műanyag el sem jut a szelektív hulladékgyűjtőbe, mert az emberek nem megfelelően gyűjtik, hiába van erre lehetőség, akkor ez az arány nehezen fog javulni.

A jó hír, hogy a műanyagok 40 százalékát teszi ki a csomagolás, így odafigyeléssel jelentős eredményt lehetne ezen a téren elérni. Bár a magyarok nem termelnek fejenként kiugró műanyaghulladékot az uniós átlaghoz képest, az újrahasznosítási arány mértékét tekintve Magyarország épp csak nem tartozik a sereghajtók közé.

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) is ad egy egyszerű útmutatást arra vonatkozóan, mit dobhatunk Budapesten a sárga, vagyis a műanyagot és fémet gyűjtő kukákba, hogy ne a számokat próbáljuk kisilabizálni a legkülönfélébb műanyagcsomagolások alján.

©

Amit szabad (sőt, kell):

  • kizárólag italos PET-palackok (ásványvizes, üdítős flakonok – ezeket célszerű összenyomni, hogy kisebb helyet foglaljanak el) és azok lecsavart kupakjai,
  • a kiürült étolajos palack, de csak öblítés után,
  • elöblített flakonok (tusfürdős, mosószeres, öblítős),
  • tejfölös és joghurtos poharak (arra figyeljünk, hogy a kisebb, 200 ml alattiak polisztirolból is készülhetnek, így azok nem visszaforgathatóak, figyeljük a jelölést),
  • szatyrok,
  • fóliák (a folpackot viszont nem szabad),
  • konzerv-, italos és sörös fémdobozok
  • valamint alufólia.
©
Amit pedig semmiképpen se dobjunk a sárga kukákba:
  • CD-lemezt,
  • vegyszeres ill. zsíros flakonokat,
  • műanyag játékokat,
  • hungarocellt (ezt hulladékudvarokban adhatjuk le), valamint
  • ételmaradékkal szennyezett konzervdobozokat.

Előfordulhat, hogy a csomagoláson nincs rajta, milyen típusú műanyagból is készült, de az üzletekben a csomagolás alján látható számos jelölés segítségével már választhatjuk azt, amelyikről biztosan tudjuk, hogy újrahasznosítják majd. Bár macerásan hangzik a csomagolások alján lévő számokat keresgélni, az emberek többsége általában ugyanazt a típusú joghurtot, vagy éppen üdítőt veszi, így elég egyszer megnézni, milyen jelölés is van a csomagoláson – utána a szelektív hulladékgyűjtés már rutinná fog válni.

Nem történik akkor sem tragédia, ha nem mossa patyolattisztára a flakonokat, csak alaposan elöblíti, és a szelektívbe került, nem újrahasznosítható műanyag sem okoz tragédiát, mert a feldolgozónál kezelik és válogatják. De jelentősen megkönnyítjük a munkájukat. Ráadásul a nagyon szennyezett hulladékot újbóli felhasználás helyett lehet, hogy kénytelenek lesznek elégetni, ami a körforgásos gazdaság szempontjából a legrosszabb.

Az FKF-nél az általunk szelektíven gyűjtött műanyag- és fémhulladékot külön-külön hasznosítják: a vegyesen összegyűjtött műanyaghulladékokat a hulladékválogatóban anyagfajta és szín szerint különítik el, majd a hasznosítóüzemben ezután a műanyagokat tisztítják és darabolják, majd granulátumot készítenek belőlük, amiből már újból késztermékeket tudnak előállítani.

Persze nyilván a legideálisabb az lenne, ha minden műanyag csomagoláson jól látható helyen, még egyszerűbben jelölnék, újrahasznosítható-e valami, de amíg nem tartunk itt, addig sem ördöngősség azért a szelektív gyűjtés.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Dobos Emese Zhvg

Hogy ne a lefolyóban landoljon: mit lehet kezdeni a használt étolajjal?

Magyarországon is egyre több helyen lehet leadni a használt, fáradt sütőolajat, ám a gyűjtőpontok lefedettsége messze van az ideálistól. Pedig nem kéne, hogy ez ekkora macera legyen: a társasházak sokszor nem tudják, hogy közösen gyűjthetnék és ingyen elszállíttathatnák a háztartások által termelt használt olajat. Ráadásul a krumplisütés után visszamaradt olajat 100 százalékban újra lehet hasznosítani.

Esterházy Péter születésének évfordulója alkalmából az író idézeteivel plakátolták tele a III. kerületet

Esterházy Péter születésének évfordulója alkalmából az író idézeteivel plakátolták tele a III. kerületet

Meghosszabbították a Covid-osztályon késelő férfi letartóztatását

Meghosszabbították a Covid-osztályon késelő férfi letartóztatását

Az ELTE nem engedi, hogy az Apáczaiban rovarirtás miatt ne induljon el az oktatás hétfőn

Az ELTE nem engedi, hogy az Apáczaiban rovarirtás miatt ne induljon el az oktatás hétfőn