A számítások alapján egy átlagos háztartásban keletkező hulladékmennyiség körülbelül 20-50 százaléka szerves anyag: például tojáshéj, kávézacc, teafű, a szobanövények elszáradt levele és minden zöldség- és gyümölcshulladék. A komposztálás a szerves hulladék újrahasznosításának a természetes módja: így látványosan csökkenthetjük a kommunális hulladék mennyiségét, ezáltal a költségeinket, a megtermelt komposzt pedig fontos szerepet játszhat a talajminőség javításában.

AFP

„Sokan akkor kezdenek el érdeklődni a komposztálás iránt, amikor például zöldövezetbe költöznek ki. Szeretnék csökkenteni a hulladékot, jó helyre juttatni a még hasznosíthatót és keresik a lehetőségeket” – meséli Eleőd-Faludy Gabriella, a családi, társasházi, intézményi és önkormányzati programokat szervező Komposztfórum Magyarország elnöke. Tapasztalatai szerint az elmúlt időszakban egyre elterjedtebb a komposztálás és az elmúlt 1-2 évben megugró érdeklődéséről számol be a 2011 óta komposztpontot működtető Humusz Szövetség is.

Virágh Erika

Túry Gergely

Ugyanakkor máig sok tévhit övezi a komposztálást: azt hiszik például, hogy a komposztálással együtt megjelennek a rágcsálók, hogy büdös vagy esetleg fertőző, ez azonban nem igaz – mondja Virágh Erika, a Humusz Szövetség közösségi programokért felelős munkatársa. Éppen ezért sokszor előfordul, hogy bár egy lakóközösség többsége belefogna a komposztálásba, egy-két ember vétója miatt ez végül elbukik. "Márpedig csak karban kell tartani a komposztot, és oda kell figyelni arra, hogy ne kerüljenek bele oda nem illő anyagok, és nem lesz probléma” – emelte ki Virágh Erika.

Egy társasház ráadásul sokat spórolhat azzal, ha belevág. Mi sem példázza jobban, mint hogy a Komposztfórum Magyarország Egyesület segített kialakítani egy 40 lakásos, XII. kerületi épület komposztrendszerét: a program elindulásakor 4 darab 240 literes kukával rendelkeztek, amelyek éves díja megközelítette a 700 ezer forintot, ezt 3 év alatt a felére csökkentették. Egy tízlakásos háznál két komposztáló 30-50 ezer forintból már kiépíthető, és évente 20-30 ezer forintot kell körülbelül ráfordítani, önkormányzati támogatással azonban minden szükséges eszközt egyszerre be lehet szerezni.

AFP / Laurnce Mouton

Lakásban pedig már akár egy vödörrel is el lehet kezdeni a komposztálást. „A legtöbben a kerti komposztálás felé húznának, de aki belevág a beltéribe, arról számol be, hogy egyszerű. A kertihez is elég egy fából készített komposztkeret. Az a legjobb, és egy idő után a keret is komposztálható. De a kerti komposztot is csak úgy kéthavonta kell átforgatni, teljesen mondjuk fél évente, persze minden attól függ, mi is kerül bele. Nem kell vele sokat foglalkozni, a természet végzi a dolgát” – mondja Virágh Erika.

Túry Gergely

Budapesten az elmúlt években – a megnövekedett igényre reflektálva egyre több közösségi komposztpontot építettek ki – ezeknél kell jobban odafigyelni, hiszen sok minden belekerülhet, ami nem oda való: a déli gyümölcsök héját például vegyszerrel kezelik, és van, hogy lebomló zacskóban dobják bele a komposztálni valót, ez azonban nem bomlik le, csak szétesik, hiszen csak ipari módszerekkel lehet lebontani ezeket a zacskókat.

Nagyon nem mindegy, hogy biohulladékról, zöldhulladékról vagy élelmiszerhulladékról beszélünk

Míg a zöldövezettel rendelkező budapesti kerületekben a zöldhulladékot (ami alatt elsősorban kerti hulladékot értünk) szelektíven gyűjtik és szállítják el, a belvárosban nincs általános megoldás a hulladéktörvény által is mostoha helyzetben hagyott konyhai hulladékra.

A 2012-es hulladéktörvény biohulladékként a biológiailag lebomló, parkokból származó vagy kerti hulladékot, a háztartásokban, éttermekben, étkeztetőkben és kiskereskedelmi tevékenységet folytató létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladékot, valamint az ezekhez hasonló, élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hulladékot határozza meg. Így azonban egy kalap alá kerül a kerti zöldhulladéktól elkezdve a moslékig minden, holott legalább három különbözőféle gyűjtési rendszert kellene kiépíteni ehhez, hiszen máshol és máshogy keletkeznek. Külön kellene gyűjteni az élelmiszerhulladékot, a még komposztálásra alkalmas konyhai zöldhulladékot és a főleg kertekben, parkokban keletkező kerti zöldhulladékot is, ami közül nem is minden komposztálható.

MTI / Beliczay László

Mi a helyzet Budapesten?

Különösebb akadályba azonban nem ütközik a komposztálás, egy 2003-as rendelet meg is határozza annak műszaki követelményeit és a közösségi komposztálás fogalmát és módját. Nincs szükség engedélyre a komposztálás kiépítéséhez, egy közös kerttel, udvarral rendelkező társasház tulajdonostársai szabadon belevághatnak.

Több budapesti kerületben már hosszú évek óta működik komposztprogram, míg van, ahol egyáltalán nincs. 2006-tól 2015 végéig támogatta az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) a házi komposztálási program keretén belül az önkormányzatokat komposztálótartályok beszerzésével, 9 év alatt 15 kerülettel működtek együtt, és 5800 komposztálóedényt osztottak ki.

„Sajnos, úgy láttuk, hogy elsősorban a zöldterülettel rendelkező önkormányzatok érdeklődtek, ahol amúgy is sok a kertes ház. Minden azon múlik viszont, hogy van-e egy ember az önkormányzatnál vagy akár egy társasháznál, aki ezt magára veszi – mondja Eleőd-Faludy Gabriella. – Egy több tízezres kerületben pár száz láda kiosztása érdemben még nem oldja meg a konyhai hulladék komposztálását” – teszi hozzá.

Túry Gergely

Az FKF arról tájékoztatta lapunkat, hogy csak egyszeri támogatást tudott nyújtani az önkormányzatoknak, és végesek voltak a forrásaik, így ezután a kerületeken múlt, folytatják-e a programot, és fordítanak-e erre anyagi forrást, lehetőségeikhez mérten azonban továbbra is keresik annak lehetőségét, hogy a lakossági zöldhulladék-komposztálás útján történő hasznosítását elősegítsék az önkormányzatokkal együttműködésben. Jelenleg a források csökkenése ellenére továbbra is nagy a szerepe a zöldhulladékok hasznosításában az erre a célra megvásárolható, vagy az önkormányzatok által ingyenesen adott FKF logós zöldhulladékgyűjtő zsákoknak, illetve azok begyűjtésének. A fővárosi önkormányzat által koordinált Környezetvédelmi Alap is minden évben támogatja a komposztálás kiépítését, 25 százalékos önrészt kérnek a vissza nem térítendő támogatás mellé. Ezt civil szervezetek, budapesti telephelyű köznevelési intézmények, felsőoktatási intézmények és társasházak pályázhatják meg.

Mi lesz veled, biohulladék?

2023-tól az EU-ban kötelező lesz a biohulladék külön gyűjtése és az Európai Parlament egy 2018-as irányelve kimondja, hogy a biohulladékot a keletkezése helyén kell elkülöníteni és feldolgozni, nem keveredhet más típusú hulladékkal. Hazai jogszabály még nincs, elvileg a megjelenés után az FKF és a többi közszolgáltató fogja elvégezni ezt a feladatot.

„Az ideális az lenne, ha helyben maradna a komposzt, mert a kész komposzt felhasználása is kérdéses: folyamatosan változik a tartalma, ellenőrizni kell, hogy nem tartalmaz-e toxikus anyagot, és minősíttetni kell ahhoz, hogy eladhassuk. Ezért lenne jó helyben tartani. Így tudjuk, mi kerül bele” – véli a Komposztfórum elnöke. Abban még sajnos ne reménykedjenek a lakók, hogy a megtermelt komposztot eladhatják, a minősítés ugyanis bonyolult és már hulladékgazdálkodási tevékenységnek minősülne, így saját célra tudják hasznosítani vagy felajánlani a kerttel rendelkezőknek. Bár már a közös költségek csökkentése is elég erős érv arra, hogy belevágjanak – véli Eleőd-Faludy.