Szimulációk szerint az évszázad közepére Európában 33 millióról 77 millió emberre növekszik a parlagfűre érzékenyek száma – írja a Másfélfok.

Aki allergiás, már bizonyára megtapasztalta, hogy az allergiaszezon kezdetét meghatározza az aktuális időjárás: idén enyhe tél volt, így 2023-ban már január 13-án megkezdődött a pollenszezon Magyarországon. A mogyoró mellett az éger, a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kőris virágpora is jelen volt a levegőben az év első hónapjában. Bár az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, tovább ronthat a helyzeten:

ugyanis több pollent és hosszabb allergiaszezont eredményez, a melegebb idő következtében kitolódik a pollenszezon, az allergén pollenek koncentrációja nő.

A pollenszezon korábbra tolódását állapította meg a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) is. A szervezet 20 évre vonatkozóan vizsgálta az égert, ez alapján 2000-2010 között átlagosan a 46. napon indult, 2010. után pedig már a 25. napon a virágzás.

A magasabb szén-dioxid-koncentráció pedig nem csak közvetlenül – a melegedés által – fejti ki hatását: a növény fotoszintézise fokozódik, több virágot hozhat, ami több pollent tud kibocsátani. Ráadásul az éghajlatváltozás az invazív fajok megjelenését is elősegíti, amely az allergia szempontjából szintén nem kedvező, hiszen ezek olyankor is bocsáthatnak ki pollent, amikor az őshonos fajok amúgy nem szoktak.

A gyakoribb heves esőzések, viharok, árvizek is hozzájárulhatnak a kellemetlen tünetekhez: nedvesebbek, nyirkosabbak lehetnek az épületek.  Elegendő idővel és súlyossággal a penésznek való kitettség is asztmát alakíthat ki, vagy súlyosbíthatja a meglévőt.