Levélben fordult a Berni egyezmény főtitkárához a farkasok ügyében több európai zöld szervezet. Azt kérik Mikaël Poutier-től, hogy vegyék le a szervezet decemberi állandó közgyűlésének napirendjéről az Európai Bizottság (EB) javaslatát, ami töröltetné a farkast a fokozottan védett fajok listájáról.
Az EB két éve indította el a folyamatot, mivel úgy ítélték meg, hogy a múlt század elején a kihalás szélére sodródott nagyragadozók megóvása túl sikeres volt, és olyan sokan lettek egyes európai régiókban, hogy az már veszélyt jelent a haszonállatokra, és potenciálisan az emberekre is. Ezért kezdeményezték, hogy a farkas védett, de vadászható státuszba kerüljön.
Sokan felkapták a fejüket, amikor hétfőn közleményben figyelmeztetett a haszonállatokat fenyegető farkasveszélyre az Európai Bizottság, amely elnökének pónijával tavaly végzett egy németországi nagyragadozó. Ha van is személyes érintettsége abban, hogy az EU-ban napirenden van a farkasok védettségének felülvizsgálata, tőle függetlenül is erősödik azok hangja, akiknek szúrja a szemét a farkasok gyarapodása. A természetvédők viszont figyelmeztetnek: összetett a kérdés, amit a jogilag körülbástyázott puskalövések nem fognak tudni megoldani, ehhez véres verejtékkel újra meg kell tanulnunk, hogyan tudunk együtt élni velük.
A javaslatot Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke (akinek póniját két éve tépte szét egy farkas) nyújtotta be tavaly decemberben, és most szeptemberben az uniós tagállamok többsége is megszavazta. Így kerülhet a Berni egyezmény állandó közgyűlése elé decemberben.
A főtitkárt megkereső szervezetek – az olasz Green Impact, a a belgiumi központú European Bioeconomy Bureau, valamint a magyar Fertő tó Barátai Egyesület és Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége – kritizálja a javaslat alapjául szolgáló, szerintük szakmailag nem ellenőrzött jelentést. Azt írják, hogy az EU „hamis tudományos érvek alapján” kezdeményezi a farkasok védettségének példa nélküli csökkentését, mivel a 2023-as „A farkas (Canis lupus) helyzete az EU-ban” című jelentés
nem felel meg sem az egyezmény szigorú minőségi követelményeinek, sem a tudományos bizottság által fenntartott minőségi előírásoknak,
a javaslatot pedig elfogadhatatlannak tartják, mivel „inkább megalapozatlan állításokra támaszkodik, mint bizonyítékokon alapuló elemzésekre, és jelentős adathiányt és megkérdőjelezhető következtetéseket tartalmaz”, emellett „veszélyes precedenst teremt".
A négy szervezet jelezte: jelenleg is köröztetnek két nyilatkozatot tudományos körökben, amelyek az idézett jelentés hiányosságait részletezik, és bemutatják a farkasok fokozott védelmének fenntartását alátámasztó tudományos bizonyítékokat. Ha elkészülnek, továbbítják a főtitkárnak ezeket.
Ha napirendre is veszik, az még nem jelenti, hogy automatikusan jóvá is hagyják a kezdeményezést: az 50 ország által aláírt egyezmény állandó bizottságában kétharmados többségre van szükség ehhez. Ha átmegy a javaslat, akkor láthat neki az Európai Unió a saját szabályainak módosításához.
Egyes tagállamokban, például Ausztria Tirol tartományában rendszeresen engedélyezik farkasok kilövését, amit a közelmúltban jogtalannak ítélt az Európai Bíróság:
Míg nálunk országos felháborodás kíséri egy-egy fokozottan védett farkas megölését, a szomszédos Ausztria Tirol tartományának kormányzata rendszeresen engedélyezi a farkasok kilövését, mivel a juhok megölését nekik tulajdonítják. Mostanra azonban már az Európai Bíróság is kimondja: ezt nem tehetik meg, a védettség alól nincs kivétel. A döntés minden tagállamra érvényes.
Magyarországon tavaly keltett nagy felháborodást a Svájcból Borsodig vándorolt farkas (borítóképünkön) kilövése, az ezért felelős vadászokat a közelmúltban engedték ki a letartóztatásból, tavasszal pedig öt farkas lelövése miatt akciózott a Nemzeti Nyomozó Iroda Putnok környékén. A Sajó-völgyi farkasöléseket és a faj által okozott konfliktusokat videóriportban is feldolgoztuk:
Január végén farkasok elpusztítása miatt vettek őrizetbe három borsodi vadászt. A nagyragadozók visszatérése az erdő-mező ökológiai sokszínűsége szempontjából üdvös, de jelenlétük érdekeket sért. A természetvédők örülnek, a gazdálkodók és a vadászok ellentmondásosabban viszonyulnak hozzájuk. Jelenlétüknek azonban talán nagyobb a füstje, mint a lángja. De mit gondol róluk a természetvédő, a gazdálkodó és a vadász? Videóriport.
