A hosszú távú, 15 ezer amerikait bevonó felmérés alapján a magukat "igen konzervatívnak" valló fiatalok átlagos IQ-ja 95 volt, öt ponttal elmaradva az átlagtól. Ezzel szemben azok a kortársaik, akik magukat "igen liberálisnak" vallották, átlagosan 106 pontot értek a teszten.

Satoshi Kanazawa, a London School of Economics pszichológusa szerint az eredmény logikus. Az ember intelligenciája segítségével képes eltérni azoktól a viselkedésmintáktól, amelyeket az evolúció során elsajátított - érvelt a kutató a Social Psychology Quarterly című szaklapban, amelynek cikkét a Süddetsche Zeitung internetes kiadása (www.sueddeutsche.de) ismertette. - A liberálisokat magasabb szellemi teljesítményük vezeti arra, hogy új megoldásokat keressenek a társas együttélésre: intelligenciájuk révén hajlamosabbak a velük nem rokon emberekre is áldozni, és inkább hajlandók magasabb adót fizetni az állam jólétéért.

Kanazawa adatai egybevágnak egy másik hosszú távú brit tanulmánnyal. A mintegy 6000, 1970 áprilisában született alany közül a magasabb intelligenciahányadossal rendelkezők közül többen szavaztak a zöldekre vagy a liberálisokra, mint a konzervatívokra vagy a munkáspártra. A zöldekre szavazók IQ-ja átlagosan 108, a konzervatívoké 104, a munkáspártiaké 103 volt. Egy szélsőjobb párt hívei mind 100 alatti eredményeket értek el.

Csakis intelligenciával lehet hátat fordítani a hagyománynak - értékelte az eredményeket a London School of Economics pszichológusa. A kutató szerint ide tartozik az a történelmileg új felfogás is, amely szerint nem feltétlenül kell hinni istenben. A megkérdezett amerikaiak közül az "abszolút vallás nélküliek" átlagos intelligenciahányadosa 103, az "igen vallásosaké" pedig 97 volt.