NN Biztosító
NN Biztosító

Ma is nagy különbség van az utolsó fizetés és az első nyugdíj között, de ez a különbség hamarosan hatalmas szintre nőhet. Érdemes most gondoskodni a jövőről és a kellemetlen meglepetéseket időben elkerülni.

A kapott bérnél sajnos mindig alacsonyabb lesz a nyugdíj, csak az a kérdés, hogy a nyugdíjba vonuló utolsó havi bérénél mennyivel kap majd kevesebbet, amikor már nem dolgozik. Ezzel nincs mit tenni, a jelenség prózai oka, hogy egyébként a rendszer nem tudná kigazdálkodni a nyugdíjakat. Ezzel együtt igen kellemetlen, hogy a minimálnyugdíj összege a létminimum alatt volt és van ma is: de nem a spórolás, vagy a nemtörődömség miatt. A számítások ugyanis azt mutatják, hogy a tipikus nyugdíjasok jellemzően kevesebbet költenek, kevesebb pénzből kijönnek, mint az aktív korúak. Nem utaznak annyit, nem nyaralnak, és nincs eltartandó gyerekük sem.

Persze egy mai modern nyugdíjas esetében ezek a dolgok nem feltétlenül így működnek. Hiszen sok esetben épp a nyugdíjba vonulás után jutna idő az elmaradt utazásokra, jöhetnének az új hobbik, a sütés-főzés, ha lenne rájuk keret. Ráadásul sajnos nagyon sok szülő kénytelen a gyerekét vagy esetleg unokáját még felnőtt korában is támogatni anyagilag. Mindehhez pedig kell a pénz - több mint amennyi a nyugdíjból összejön.

A rettegett helyettesítési ráta – vagyis a nyugdíj fizetéshez mért aránya – ma még egészen magas, 80 százalék feletti. De már ez is azt jelenti, hogy a 167 ezer forintos átlagbérhez képest a mai induló átlagnyugdíj 132 ezer forintra rúg. Vagyis ha a nyugdíjas nagyjából ugyanazt az életvitelt szeretné folytatni, mint aktív éveiben, akkor valahogy elő kell teremtenie a különbözetet. Ami 35 ezer forint havonta.

Lehet persze dolgozni nyugdíjasként is, de azt nehéz előre látni, talál-e munkát a nyugdíjas, illetve képes lesz-e egyáltalán munkavégzésre, vagy valamilyen betegség megakadályozza ebben. Így a „majd én dolgozni fogok, amíg meg nem halok” nem a legbiztosabb hozzáállás – mondhatni, nem egy életbiztosítás.

Ha a mostani átlagbérünk és majdani várható nyugdíjunk között 35 ezer forint a különbség, akkor fel kell mérni, mennyit tudunk félretenni. Ha ez megvan, érdemes olyan megtakarítási formát választani, amely kifejezetten a nyugdíjas évekre összpontosít – ilyen például a nyugdíjbiztosítás, amely esetében rugalmasan tudjuk megadni azt, hogy mekkora összeget tudunk hónapról hónapra félretenni.

A fiatalabb generációknak még inkább oda kell figyelni. Eddig a jelenlegi adatokból indultunk ki, ha viszont a fiatalabb generációra tekintünk, nem beszélhetünk nagy biztonsággal 80 százalékos helyettesítési rátáról. Egyes becslések szerint ugyanis 2040 után a nyugdíj már csak a fizetés kevesebb, mint felét fogja kitenni. Ami rettentő kevés. Olyan, mintha a 167 ezer forint bérhez képest a nyugdíj csak 67 ezer forint lenne a nyugdíj.

Ez olyannyira kevés, hogy nem az a kérdés, jut-e majd belőle színházjegyre, hanem jut-e egyáltalán ételre. Vagyis a fiatalabb generáció számára nemcsak kényelmi kérdés lesz a megfelelő megtakarítás képzése, hanem inkább létkérdés. A nagyobb különbség miatt nekik többet is kell félre tenniük, hogy a fizetés és a nyugdíj közti szakadékot legalább részben be tudják tömni. S ezt úgy lehet legkönnyebben megvalósítani, ha a lehető legkorábban kezdi el valaki a takarékoskodást. És kíméletlenül ki kell használni az állam nyújtotta támogatásokat, mindenekelőtt a nyugdíjcélú megtakarításokhoz, így a nyugdíjbiztosításokhoz is kapcsolódó húsz százalékos adókedvezményt.



Az oldalon elhelyezett tartalmat az NN Biztosító készítette, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Cikk megosztása
Címkék