HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem kell egyik napról a másikra Zöld Hőssé válnunk, fokozatossággal is lehetünk tudatosak. Egyszerre mindig csak egy környezetbarát megoldással próbálkozzunk, majd annak rutinná válása után jöhet a következő kis lépés. Cikkünkben három egyszerű tippet mutatunk be.

Palackos víz helyett újratölthető kulacs

Az üdítőital-gyártók az 1970-es években kezdték rászoktatni az embereket arra, hogy a csapvíznél nagyságrendekkel drágább, környezeti problémákat okozó és vitatott adalékanyagokat tartalmazó palackokból igyanak vizet. A palackok legyártásához háromszor annyi vízre van szükség, mint amennyi a flakonba kerül. Mindezek tetejébe a műanyag gyártása során keletkező szennyvíz használhatatlanná válik a felhasznált kémiai összetevők miatt, így a palackozott vizek fogyasztásával hatványozottan terheljük érzékeny vízbázisainkat.

Egy-egy palackozott víz árának 90 százalékát a csomagolás viszi el, vagyis olyan eszközért fizetünk, amelyet néhány perc után eldobunk. Ezeknek a palackoknak az anyaga általában szelektív gyűjtés révén újrahasznosítható, ugyanakkor csak gyenge minőségű termék készíthető belőle. A nem szelektív kukában kikötő palackok évszázadokra konzerválódnak a hulladéklerakókon, vagy légszennyező anyagokká alakulnak át az égetőkben, de a legrosszabb esetben akár a természetbe is kikerülhetnek (egy 2015-ös kutatás szerint évente 8 millió tonna műanyag kerül a szárazföldről az óceánokba).

Elterjedt tévhit, hogy az ásványvíz minősége jobb a csapvízénél, pedig a fejlett országokban – így Magyarországon is – a csapból érkező víz minősége kiváló, sőt egyes palackozott vizek épp csak annyiban térnek el a csapvíztől, hogy csomagoltan jutunk hozzájuk. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy Európában a csapvizet alaposabban ellenőrzik, mint az ásványvizeket.

Mit tehetünk?

A környezetünkre, az egészségünkre és a pénztárcánkra káros palackozott vizek helyett használjunk fémből vagy üvegből készült, saját kulacsot! És hogy ez ne járjon kényelmetlenséggel, és ne legyen szükségünk palackozott vizek vásárlására, mindig legyen nálunk a kulacsunk, amit bárhol újra tudunk tölteni csapvízzel.

Kevesebb fast fashion, több ökotudatos ruha

A fast fashion márkák ruháinak és kiegészítőinek árnyoldala ma már köztudott: az egyes darabok olcsóságát azok minősége is megsínyli. Az is egyre szélesebb körben ismert, hogy a gyártók az áraikat harmadik világbeli, olcsó munkaerő kizsákmányolásával tartják alacsonyan. Arról viszont már kevesebb szó esik, hogy a divatipar a világ második legkörnyezetszennyezőbb iparága is egyben. 2010-ben több mint 150 milliárd ruhadarabot termelt egyetlen év leforgása alatt: ebből a mennyiségből a Föld lakóinak egyenként húsz új ruha juthatna.

A probléma igen összetett, az alapanyagok megtermelésétől kezdve egészen a ruhák szemétté válásáig maga a folyamat 101 lépésből áll. Az említett 150 milliárd darab elkészítéséhez 70 millió hordónyi olajat dolgoznak fel, és a divatiparnak köszönhető az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 10 százaléka is. Az ivóvizünk szennyezéséért folytatott versenyben az ágazat ezüstérmes, ahogyan a termeléshez és gyártáshoz felhasznált környezet- és egészségkárosító vegyszerek mennyisége is tetemes.

A fast fashion márkák gyártóinak célja, hogy minél több ruhát vásároljunk tőlük, ezért éves szinten – a korábbi kettő (tavaszi-nyári és őszi-téli) helyett – 52 kollekcióval jelentkeznek, a reklámok segítségével pedig elhitetik velünk, hogy szükséges a legújabb trendek alapján öltözködnünk. Ennek köszönhetően az Európai Unióban éves szinten 5,8 millió textilt dobunk ki, aminek csak a negyedét hasznosítják újra, a többi hulladéklerakóra vagy égetőbe kerül.

Mit tehetünk?

Vásároljunk kevesebb ruhát, és lehetőleg kerüljük a fast fashion boltok kínálatát! Vigyázzunk meglévő ruháinkra, a megunt darabokat pedig ajándékozzuk el kidobás helyett. Ha mindenképp újra van szükségünk, beszerezhetjük használt ruhákat árusító boltban is, vagy varrathatunk magunknak hazai varró segítségével. Egyre több ökotudatos, valamint hulladékruhából dizájnos darabokat készítő magyar tervező munkája is elérhető már. És ne feledjük: a pénzünk szavazat, és nem mindegy, mi mellett tesszük le voksunkat!

Csökkentsük a húsfogyasztásunkat!

Az utóbbi ötven év során étkezési szokásaink nagyobb változásokon mentek keresztül, mint a korábbi évezredek alatt. Az egykor ünnepi kiváltságnak számító húsfogyasztás az ipari állattartásnak és a fogyasztói társadalomnak köszönhetően a napi étkezések szerves részévé vált. Az 1950-es évek óta a húsfogyasztás megötszöröződött, az 1970-es évek óta megduplázódott, 2013-hoz képest pedig 2025-re újból megduplázódhat. Ennek oka részben a népességrobbanás, ugyanakkor fejenként is egyre több húst eszünk; mi magyarok például éves szinten 60 kilót.

Ez nemcsak egészségi szempontból kedvezőtlen, hanem a környezetre is káros. Az egészséges mértéket az állati fehérjék esetében jellemzően 20 százalékkal, míg az állati zsiradékokkal 60 százalékkal lépjük túl, ezzel szemben növényi élelemből 25 százalékkal kevesebbet fogyasztunk, mint amennyi az egészségünket szolgálná. Mindezek következtében a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a cukorbetegség kockázatán túl megnöveljük számos egyéb kór kialakulásának a lehetőségét.

Mindeközben túlzott húsfogyasztásunkkal a környezetünkre is végzetes csapásokat mérünk. Az elérhető édesvízkészlet 70 százalékát jelenleg a világ mezőgazdasága használja fel, amelynek egyharmada kizárólag az állattenyésztésre megy el, de a megtermelt gabonanövények több mint 40 százalékát is az állattenyésztés során használják fel. Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 15 százalékáért is az állattartás felelős. Érdemes tudni, hogy míg egy focipályának megfelelő földterület 1–4 húsevő embert képes kiszolgálni, egy ugyanekkora területről 15 növényi étrendű ember is jól tud lakni, 1 kilónyi zöldség előállításához pedig 300 liter vízre van szükség a sertéshús kilónkénti 6 ezer literjéhez képest.

Mit tehetünk?

Nem kell egyből a vegetáriánus étrendre váltani. Már azzal is sokat segíthetünk mind a környezet megóvása, mind saját egészségünk szempontjából, ha csökkentjük a vörös húsok fogyasztásának mennyiségét, és helyettük inkább minőségi halat, csirkét eszünk, valamint növeljük a zöldségek, gyümölcsök és gabonák arányát az étkezések során. Ezen felül csökkenthetjük a hús mennyiségét az étrendünkben, például akár húsmentes napok beiktatásával.

Kump Edina cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2017/2-es számában.

Friss lapszámunkban olyan etikus befolyásolási módszereket mutatunk be, amelyekkel jobb hellyé tehetjük a világot, javíthatunk megítélésünkön vagy könnyebben eladhatjuk termékeinket. Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel! Ha megtetszett az újság, fizessen elő egy évre, és Simon Sinek A jó vezetők esznek utoljára című könyvét adjuk az előfizetés mellé.

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

HVG Extra Business Business magazin

Vállalkozik? Íme 3 fontos tanács, amivel hatással lehet a világra!

Míg a kilencvenes években a vállalkozó szót nagyjából az ügyeskedő csaló szinonimájaként értelmeztük, mára felismertük, hogy a vállalkozók aktív részesei társadalmunk szövetének. Hovanyecz Tamás cikkében azt a SocialFokus kollektívát mutatja be, amely azon munkálkodik, hogy terjessze a közösségre ható vállalkozások fontosságának gondolatát.