Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Az Alfa GT puritán olasz sportkocsi. Kicsit nyikorog - ez természetes, hisz 23 ezer kilométer és két év volt a tesztautómban. Az apróbb hangokra amúgy sem figyel egy valódi alfás, szép és jó. A többi nem érdekes. A legjobb áron, akár 5,5 millióért is elvihető. Az alapmotor 140 lovas, porhintésnek jó.
|
|
A pingponglabda végű, hosszú tollú botváltó vicces koreográfiával mozog, de bármennyire is megdöbbentő, pontosan dolgozik. Amikor beült az autóba a nagy román valóságot is megélt kolléganő, egyből mondta: né, ez a Dacia váltója. Sokat használjuk, ötsebességes, kapcsolgatni kell rendesen, csak így tudjuk kipréselni a motorban szunnyadó erőt. Egy-egy erőteljesebb visszaváltásnál még a szép formájú kipufogót is lehet hallani, de anélkül, hogy bárkire ráijesztenénk. Négyezres fordulat fölött, túl gyorsan hajtva halljuk a kocsi hangját, felpörgetve, erőből vezetve szépen duruzsol.
A parányi, dizájnos visszapillantó tükrök teljesen alkalmatlanok, arra jók, hogy körülbelül lássuk a körülvevő forgalmat, de parkolásnál béna békaként csak a megérzésünkre alapozva toljuk be a fenekét. A tolatóradar hasznos tartozék lehet, érdemes nem kispórolni.
© Autómenedzser |
1100 kilométert tettem meg az Alfa GT-vel, 105 liter benzint kért az útra, azaz a mérsékelt Alfa-mén 9,5 litert fogyaszt átlagban, vegyes üzemben száz kilométerenként.
Biró Csongor
Kinyomtatom
Elküldöm
