Keményen meg kell dolgozni a GKI Gazdaságkutató szerint azért, hogy meg tudjuk hálálni a Moody’s, az S&P és a Fitch megelőlegezett bizalmát.
A miniszter szerint jó úton halad a kormány.
Nem változtatott Magyarország adósbesorolásán az S&P. Bóvliba minősíthetik az országot, ha a következő két évben nem sikerül stabilizálni az államháztartást. De leminősítést okozhat egy jelentős külső sokk is. A helyzet amúgy rossz, a költségvetési hiány idén GDP-arányosan 6,8 százalék lehet, és még jövőre is 5,25 százalék. Az államadósság jövőre 74 százalékra emelkedik. Az ország csak 2030-ban lesz képes kijutni az uniós túlzottdeficit-eljárásból. A gazdasági növekedés idén mindössze 1,6 százalék lehet, de jövőre is csak 2,4 százalék.
Május végén érkeznek a következő felülvizsgálatok, de akkor még jó eséllyel helybenhagyják a mostani adósságbesorolást, és megvárják, hogy a Magyar-kormánynak érdemi gazdaságélénkítő intézkedéseket hozzon.
Mind a három nagy hitelminősítő arra figyelmeztet, még nem tudni, milyen lesz az új kormány, amelynek számos gazdasági kihívással meg kell majd küzdenie, ennek ellenére bizakodók.
Az S&P legutóbb tavaly októberben minősítette Magyarországot, akkor a befektetésre ajánlott kategória legalján tartottak minket, leminősítésre utaló negatív kilátással. A következő értékelés májusban várható.
Magyarországot az Európai Unió legkockázatosabb országai között tartják számon a hitelminősítők, ezért a GKI megnézte, hogy milyen következményei lennének egy leminősítésnek.
A legutóbbi jelek egy majdani leminősítésre utaltak, de leghamarabb májusban mondanak csak ítéletet a magyar gazdaságpolitikáról a nagy hitelminősítők.
Az S&P nemzetközi hitelminősítő változatlanul tartotta Magyarország adósbesorolását a befektetésre ajánlott kategória legalján, a leminősítésre utaló negatív kilátással. A döntés megfelelt a minősítő tavaszi iránymutatásának és a várakozásoknak. A gazdasági minisztérium tavasszal még pozitív fordulatot várt mostanra, ez elmaradt.
Vége a nagy nemzetközi hitelminősítők tavaszi értékelési körének, az előrejelzések szerint a magyar gazdasági növekedés idén mindössze egy százalék körül lehet. A kormány egyelőre fegyelmezettnek tűnik költségvetési téren, de parlamenti választás lesz.
Stabilról a leminősítésre utaló negatívra rontotta Magyarország hitelminősítését az S&P. A minősítő szerint a magyar gazdaság idén csak 1,5 százalékkal fog nőni – a kormány még mindig 2,5 százalékot vár. A vámháború jelentős kockázat. Magas az államadósság és a költségvetési hiány, félő, hogy a kormány osztogatásba kezd az országgyűlési választás előtt. Az uniós támogatások hiányozni fognak. Aggasztó, hogy a Fidesz rendeleti kormányzást folytat. A kormány reakciója: minden rendben lesz!
Az amerikai sajtó arról írt, hogy Donald Trump az Ázsiával szembeni vámok 90 napos felfüggesztésén gondolkozik. A tőzsdék kedvezően reagáltak a hírre, de nemsokára kiderült, hogy nincs valóságalapja.
Közel két százalékot estek a legfontosabb amerikai tőzsdei indexekhez kötött határidős ügyletek.
Bár egyelőre megkegyelmeztek a magyar gazdaságnak a hitelminősítők, a forint aligha kap erőre a következő hónapokban.
Továbbra is befektetésre ajánlott szinten tartja Magyarországot a hitelminősítő, bár nem igazán hisz a kormány gazdaságpolitikájában.
2023. január óta nem látott mélyponton van a forint az euróval szemben, pénteken 9 órakor 404 forintot kell adni az uniós valutáért.
Megerősítette Ukrajna devizában fennálló hosszú és rövid futamidejű szuverén kötelezettségeinek szelektív csődhelyzeti (SD) besorolását az S&P Global Ratings, miután lezajlott az ukrán kormány által kezdeményezett eurokötvény-csereprogram.
A hitelminősítő azért korántsem olyan optimista, mint a kormány.
A jövő évi növekedési prognózist arra alapozzák, hogy Magyarország végre hozzájuthat az uniós források egy részéhez.
Stabil kilátások mellett továbbra is befektetési szintjen tartja a magyar államadósságának megítélését a Standard Poor’s hitelminősítő. A cég januárban minősítette le a magyar államadósságot, most viszont a magyar gazdaság stabilizálódásával számol, az idei évet azonban lényegében 0,1 százalékos bővüléssel kell beérni szerintük.
