Vége a nagy nemzetközi hitelminősítők tavaszi értékelési körének, az előrejelzések szerint a magyar gazdasági növekedés idén mindössze egy százalék körül lehet. A kormány egyelőre fegyelmezettnek tűnik költségvetési téren, de parlamenti választás lesz.
Magyar idő szerint péntek éjszaka közzétette Magyarországra vonatkozó értékelését a Fitch nemzetközi hitelminősítő. Ezzel mindhárom nagy ház (Fitch, S&P, Moody’s) tavaszi értékelése megvan, őszig nem lesz újabb kör. A közzétett értékelésekben, hitelminősítésekben nagyjából ennyi pozitívum lelhető fel: őszig nem lesz több értékelés.
A hitelminősítők különösen a gazdasági növekedésre vonatkozó kilátásokat látják borúsan. Mármint jóval borúsabban, mint korábban.
Nem mellesleg az S&P stabilról a leminősítésre utaló negatívra rontotta Magyarország hitelminősítését. A másik két ház nem változtatott a besoroláson.
A kormány, egész pontosan a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) persze azt hangsúlyozza, hogy Magyarország még mindig a befektetésre ajánlott kategóriában van mindhárom hitelminősítőnél. A tárca amúgy „Brüsszel elhibázott gazdaságpolitikájára”, a német gazdaság gyengélkedésére és az Ukrajnának nyújtott segítségre szokott mutogatni.
Mindebben alig szemernyi igazság van, a német gazdaság gyengélkedése természetesen rosszul érinti a magyart, az Ukrajnának nyújtott hitelek és támogatások viszont éppenséggel semennyire sem. A külső tényezőkre való mutogatás azt sem magyarázza, hogy miért épp a magyar gazdaság teljesít ennyire gyengén – ráadásul évről évre.
A hitelminősítői értékelésekben közös pozitívum, hogy bár a magyar államadósság és költségvetési hiány magas,
értékelik a kormány fegyelmezett költségvetési politikáját.
A büdzsé elsődleges (kamatkiadások nélkül számított) egyenlege ugyanis egyensúly közeli helyzetben van. Az NGM fogadkozik, hogy ez így is marad – a hitelminősítők azonban kockázatot látnak a közelgő országgyűlési választásban, illetve az arra időzített osztogatásban. Ami már el is kezdődött, elsősorban a többgyerekes nők jövedelemadó-mentességének bevezetésével.
A jövő évi költségvetés ennyi kiadást (pontosabban elmaradó bevételt) képes lehet kimozogni, feltéve, ha jövőre már tényleg lesz nagyobb ütemű gazdasági növekedés.
Kezd parodisztikussá válni, ahogy a kormány évek óta mindig a következő évre várja a gazdasági felpattanást. Most épp a repülőrajt évében kellene, hogy legyen Magyarország.
A kormány számára segítséget jelent, hogy az Európai Bizottság kezdeményezi a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás felfüggesztését. No nem azért, mert sikerült a kívánt szintre leszorítani a költségvetési hiányt, vagy mert a kormány egyáltalán jó úton haladna. A kormány az uniós fegyverkezési program, a „ReArm Europe Plan/Readiness 2030” keretében kérte az úgynevezett nemzeti mentesítési rendelkezés (NEC) aktiválását. Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a védelmi kiadások növelése érdekében ideiglenesen túllépjék a nettó kiadások maximálisan megengedett növekedési rátáit.
Magyarország ezt a mentesítést megkapja, amivel nő a költségvetési mozgástér. Praktikusan a kormány, amely nem győzi ostorozni a „háborúpárti” Brüsszelt, a háborúra fogni minden bajt és állandóan saját „békepártiságát” hangsúlyozni fegyverkezéssel jut költségvetési mozgástérhez.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
