Orbán Viktor és Magyar Péter élesedő harca nem sok jót ígér a forint árfolyamának

Fellélegezhettek a magyar gazdaságpolitika irányítói. A vezető nemzetközi hitelminősítők közül a Moody’s türelme ugyan elfogyott, és november 29-én stabilról negatívra rontotta a magyar besorolás kilátását, miközben változatlanul – két fokozattal a befektetésre nem ajánlott, bóvli kategória felett – a Baa2 szintjen hagyta, a Fitch Ratings viszont váratlanul felfelé korrigált. Az utóbbinál a BBB kategóriába sorolt magyar devizaadósságra 2023 eleje óta negatív kilátás volt érvényes, ezt a cég december 6-án este stabilra javította.

Az őszi minősítési szezon egyenlege zéró, az S&P ugyanis október végén nem változtatott, ők továbbra is csak egy szinttel tartják a bóvli felett a magyar adósság besorolását. Az utóbbi évek polikrízises időszaka bebizonyította, hogy a 2020-as évek a bizonytalanságról szólnak. Így azt is nehéz megmondani, mit hozhat a 2025-ös esztendő.

Egyelőre jó esély mutatkozik arra, hogy megint csalódunk a magyar gazdaság teljesítményében, ez pedig a költségvetési egyensúlyi mutatókra is hatással lehet, vagyis 2025-ben is lesz miért izgulni a hitelminősítések előtt – mondja Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Egyelőre nem vár javulást Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője sem. A 2024-es vegyes döntések után 2025-ben a hitelminősítők véleménye továbbra is széttartó maradhat a magyar gazdasággal kapcsolatban. Pozitív és negatív fejlemények egyaránt lesznek 2025-ben. Az előbbiek közé tartozik a 2–3 százalék közötti gazdasági növekedés, a magas GDP-arányos államháztartási hiány csökkenése, míg az utóbbiak közé sorolja Török az autóipari kitettség növekedését és a költségvetési deficit csökkentésével kapcsolatos bizalmatlanságot; összességében sem le-, sem felminősítést nem tart valószínűnek a következő évben.