szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Stabilról a leminősítésre utaló negatívra rontotta Magyarország hitelminősítését az S&P. A minősítő szerint a magyar gazdaság idén csak 1,5 százalékkal fog nőni – a kormány még mindig 2,5 százalékot vár. A vámháború jelentős kockázat. Magas az államadósság és a költségvetési hiány, félő, hogy a kormány osztogatásba kezd az országgyűlési választás előtt. Az uniós támogatások hiányozni fognak. Aggasztó, hogy a Fidesz rendeleti kormányzást folytat. A kormány reakciója: minden rendben lesz!

Az S&P hitelminősítő megerősítette Magyarország besorolását a befektetésre ajánlott kategória alján (BBB-), ugyanakkor a minősítés kilátását negatívra rontotta. Ezzel Magyarország már csak egy döntésre van a bóvlitól (befektetésre nem ajánlott kategória) a hitelminősítőnél.

A negatív kilátás annak a megfontolásunknak a tükröződése, hogy az elkövetkező két évben növekvő kockázatok fenyegetik Magyarország fiskális (költségvetési) és külső stabilitását a növekvő kereskedelmi protekcionizmus, a gyengülő globális kereslet, a szűkülő tőkebeáramlás és a választások előtti költségvetési lazítás közepette emelkedő kamatkiadások miatt – foglalta össze elemzésében az S&P.

A kormány álláspontja szerint ez az értékelés átmeneti, és az év második felében pozitív fordulat várható

– írta a minősítésre reagáló közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Sok a leminősítéshez vezető kockázat

A jövőben leminősítéshez vezethet, ha Magyarország költségvetési teljesítménye gyengébbnek bizonyul előrejelzéseinknél, vagy ha fokozódnak a külső nyomások — például a kereskedelmi háborúk eszkalációjából eredő átterjedési hatások, jelentős EU-s támogatások visszavonása vagy nem megfelelő monetáris politikai beállítások révén, amelyek hatással lehetnek a forint árfolyamára és az inflációra – figyelmeztetett a hitelminősítő.

Donald Trump vámháborúja keményen megütheti Magyarországot
AFP / Manden Ngan

A kilátást stabilra módosíthatjuk, ha a költségvetési konszolidáció gyorsabban megy végbe, mint azt jelenleg prognosztizáljuk, és ez egyértelműen csökkenő pályára állítja az államadósság GDP-arányos szintjét. A kilátás stabilra történő módosítását akkor is megfontolhatjuk, ha Magyarország kézzelfogható előrelépést ér el az EU-s források, különösen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) támogatásaihoz való hozzáférésben a következő két évben, ami kedvező hatással lenne az államháztartásra és a beruházásokra.

Idén is lassú lesz a gazdasági növekedés

Ami a részleteket illeti, az S&P szerint a globális kereskedelmi zavarok közeoette nő a sérülékenység a magyar gazdaság nyitottsága miatt, hiszen az export a GDP 75%-át teszi ki, és ennek jelentős része járművek vagy autóipari alkatrészek formájában jelenik meg.

A belföldi kereslet kilátásai is visszafogottak a magas kamatok és a gyenge üzleti, valamint lakossági bizalmi mutatók miatt.

Legutóbbi, 2024. október 25-i országjelentésünkhöz képest 2025-re vonatkozó GDP-növekedési előrejelzésünket 3%-ról 1,5%-ra csökkentettük,

ami jóval elmarad a kormány középtávú, 3–6%-os céljától – írta a hitelminősítő.

Ami azt illeti, az S&P előrejelzése a kormány rövid távú várakozásainál is sokkal rosszabb. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) március végén módosította az idei évre vonatkozó makrogazdasági előrejelzéseit: a tárca 2,5 százalékos GDP-növekedésre számít és 4,5 százalékos inflációra – ezek jóval rosszabb prognózisok, mint amilyenek mentén a költségvetést tervezték, Nagy Márton szakminiszter szerint a költségvetési hiánycél módosítása mégsem indokolt, a várttól eltérő gazdasági folyamatok ugyanis kevéssé érintik a költségvetést. (Példaként említette, hogy az áfabevételek a várakozásnak megfelelően teljesülnek.)

Nagy Márton minisztériuma szerint minden jó lesz
Veres Viktor

A minősítésre reagáló közleményében az NGM azt írta, idén elérhető a 2,5 százalékos gazdasági növekedés, jövőre pedig 4 százalék körül várható. Az S&P 2026-ra csak 2,5 százalékos növekedést vár, majd a következő évben rendre 2,3 és 2,4 százalékos GDP-bővülést.

Félő, hogy a kormány osztogatni kezd

Bár 2024-ben a kormányzati pénzügyek konszolidálódtak, Magyarország adósságrátája, 73,5%-kal, továbbra is a legmagasabb a régióban. Emellett az államháztartási kamatteher 2025-re meghaladja a GDP 4%-át, ami az egyik legmagasabb érték az EU-ban.

A költségvetési hiányt 2025-re a GDP 4,5%-ára, 2026-ra pedig 4%-ára becsüljük, szemben a kormány 3,7%-os, illetve 3,5%-os célkitűzéseivel.

A 2026-os választások előtti költekezés kockázatot jelent előrejelzéseinkre nézve – véli a hitelminősítő.

Az NGM ugyanakkor a minősítésre reagáló közleményében azt ígérte, nem lesz választási osztogatás: az ország finanszírozási helyzete változatlan módon stabil és biztonságos, a kormány pedig továbbra is elkötelezett az erős költségvetési kontroll fenntartása mellett, amely hozzájárul a költségvetési hiány és az államadósság csökkentéséhez.

A fiskális szigorral összhangban a kormány olyan költségvetéssel tervez, amelynek elsődleges egyenlege – az államadósság után fizetett kamatok nélkül számított jövő évi költségvetési pozíció – egyensúlyi, azaz nullás.

Az S&P úgy véli, hogy Magyarország nem lesz képes lehívni RRF-pénzeket a kijelölt határidő, 2026. december előtt, vagyis Magyarország tartós forrásvesztést fog elszenvedni.

A 2022-es országgyűlési választások eredményeként az Orbán Viktor vezette Fidesz párt alkotmányozó többséget szerzett, ám ez a költségvetési fegyelem rovására történt – emlékeztet a hitelminősítő a 2022-es országgyűlési választásokat megelőző osztogatásra.

A Fidesz eredményvárója. A legutóbbi győzelem drága mulatság volt.
Túry Gergely

Mivel a döntéshozók most ismét választási üzemmódba kapcsolnak, a gyengébb költségvetési teljesítmény valószínűleg megnehezíti a jegybank számára az inflációs célok elérését, és tovább rontja a költségvetési és monetáris politika közötti koordinációt. Emellett

a kormány által alkalmazott rendkívüli jogrend – amelyet 2020 óta különböző indokokkal hosszabbítottak meg – megerősíti azon véleményünket, hogy a közintézmények közötti fékek és ellensúlyok rendszere továbbra is korlátozott.

Februárban figyelmeztetést adtak ki

Az S&P február végén adott ki (minősítéssel nem járó) jelentést Magyarországról. Vagyis tulajdonképpen figyelmeztetést: kormány választások előtti ígéretei kockáztatják a gazdasági egyensúlyt, és megnehezítik a költségvetési hiány csökkentésére és a forint árfolyamának stabilizálására irányuló erőfeszítéseket.

Az S&P a jelentésében arról írt, hogy csak a legalább két gyereket nevelő nők adómentessége a becslések szerint 2,4 milliárd dollárba kerülne (916 milliárd forint). Arra számítanak, hogy a többletkiadások miatt 2026-ban tetőzik a GDP-arányos államadósság, és a költségvetési hiányt is nagyon nehéz lesz 3 százalék alatt tartani. A gazdasági kockázatok közé sorolták, hogy az ország továbbra is csak korlátozottan fog hozzájutni az uniós forrásokhoz, és a forint leértékelődése is várható.

Tavaly ősszel még sokkal jobbnak tűnt a helyzet

Minősítést az S&P legutóbb 2024 őszén végzett a magyar szuverén államadóssággal kapcsolatban. Akkor a hitelminősítő nem változtatott Magyarország besorolásán, megerősítette BBB-/A-3, befektetésre ajánlott minősítését, továbbra is stabil kilátások mellett.

Akkor a mostani helyzethez képest optimistán tekintettek a jövőbe. Úgy látták, 2025-től konszolidálódhat a költségvetés, köszönhetően a növekvő keresletnek (a külső kereslet nem nő) és az alacsonyabb kamatkörnyezetnek (a jegybank kamattartásra rendezkedett be), illetve a növekedésnek, amely szerintük 3 százalékosra gyorsulhat (már a kormány is csak 2,5 százalékos növekedést vár, ami még mindig optimista előrejelzés). Negatív kockázatként említették viszont már akkor, hogy a 2026-os választás előtt a kormány költekezésbe kezdhet.

Az S&P utoljára 2023 januárjában módosította a magyar besorolást, akkor egy fokozattal minősítette le az országot, amely így mindössze egy szinttel van a bóvli fölött.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!