A felmelegedésre most megint rátesz egy lapáttal a csendes-óceáni eredetű El Niño jelenség, de Magyarországon nem elsősorban erre kell figyelni. Idehaza enélkül is komoly változásokra van szükség, például a mezőgazdaságban vagy a várostervezésben.
Az előrejelzések szerint most már gyakorlatilag borítékolható, hogy nyáron visszatér a passzátszelet akár meg is fordító időjárási jelenség, ráadásul annak is rohamosan nő az esélye, hogy legkésőbb év végére szélsőségesen erőssé válik. Az El Niño a világ több részén extrém szárazságot, másutt durva felhőszakadásokat és árvizeket hoz, a legsebezhetőbb országok megsegítését pedig nagyban nehezíti, hogy az amerikai-iráni háború miatt a Hormuzi-szoros még mindig zárva van.
Percenként több tízezer dollárral gazdagodnak az olajvállalatok, és a pluszbevételből a klímaharcot ellenző országoknak és cégeknek is jut.
A globális felmelegedés olyan mértékben tolja el a csapadékeloszlást, hogy az már ma is súlyos problémát jelent a mezőgazdaság és a magyar táj számára. A HUN-REN kutatói szerint azonban van rá mód, hogy enyhítsék az aszály mértékét.
A sokat emlegetett másfél fokot úgyis elfelejthetjük.
A globális átlaghőmérséklet várhatóan a következő öt évben is rekordmagasságok közelében marad – figyelmeztet az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO).
Megkongatták a vészharangot a kutatók az éghajlatváltozás újabb, ijesztő hozadékával kapcsolatban. A világ egyik alapélelmiszere, a rizs egyre kevésbé tud megbirkózni az új körülményekkel, képtelen alkalmazkodni a megváltozott hőmérséklethez.
Kánikulai volt a hétvége, és még szerdáig kitart a meleg.
Több hónapos vita után az ENSZ Közgyűlése szerdán elfogadta a Nemzetközi Bíróság (ICJ) nem kötelező érvényű állásfoglalását, amely felhívta a figyelmet az államok klímaváltozással kapcsolatos jogi kötelezettségeire.
Szinte minden fontos éghajlati mutató kedvezőtlen irányba mozdult az elmúlt öt év adatai alapján; a globális felmelegedés a duplájára gyorsult, miközben a hatások exponenciálisan nőnek – állapítja meg egy friss nemzetközi jelentés.
Attól, hogy sokaknak nem kötelező fenntarthatósági jelentést készíteni, a természeti kockázatok még ott vannak, és mindenkit – szektortól függetlenül minden vállalkozást is – érintenek. De mire számíthatunk Magyarországon? Miért kutat aszálykockázatot a biztostó, miért fura, hogy olyan nagy meglepetést keltett a 2022-es aszály, és miért kéne cirokból müzliszeletet gyártani? Ilyen kérdésekre is választ adtak a szakértők a HVG Impact Talks konferenciáján.
Ellentmondásnak tűnik, hogy a gyakran heves esőzésekkel, áradásokkal járó hurrikánok bozóttüzet okoznának. Pedig hozzájárulhatnak ez utóbbiakhoz, igaz, az időben kissé eltolódva. Egyre több a jele a klímaválság új, ijesztő láncreakciójának.
Dán kutatók szerint a vulkánkitörés során a légkörbe került füstfelhő a kitörés során kiszabaduló metán jelentős részét lebonthatta.
Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Ökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa nyerte el a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét.
A feljegyzések kezdete óta a második legmagasabb hőmérsékleti értékeket mérték áprilisban a tengerfelszínen – közölte az Európai Unió Copernicus éghajlatmegfigyelő szolgálata.
Az időjárás pusztítása nem egy rendkívüli helyzetet, hanem tendenciát mutat, amelynek hátterében a klímaváltozás áll.
A trend bizony arra mutat, hogy pár éven belül felére csökken a fák árnyéka Budapesten, rövidül a növények életciklusa, miközben drágul a fenntartásuk is. A fővárosi zöldfelületeknek tehát túl kell élniük a klímaváltozást, miközben az emberek túlélését is segíteniük kell. Fővárosi parkokban, zöldfelületeken, méhlegelőkön kóborlunk a zCast idén tavaszi évadának hatodik adásában Dezsényi Péterrel, a Főkert főigazgatójával. Mint mondja, elkerülhetetlen a gyökeres technológiaváltás, amin már dolgoznak, de pozitív fejlemény is van: egyre nagyobbak és elfogadottabbak méhlegelők, jönnek az önkéntesek, a vállalkozások pedig sorban állnak, hogy kivegyék a részüket a városi zöld rendbetételéből.
Mit kezdhetnek a vállalkozások a természeti kockázatokkal? Mit rejt a körforgásos gazdaság a hulladékkezelésen túl? Miért nehéz a beszállítói láncon végigverni a dekarbonizációt, de egyáltalán tényleg verni kell? Miért kérne egy profi vállalkozás nonprofit civilektől segítséget a fentiekhez? Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója, a HVG Impact Talks konferenciájának kurátora és műsorvezetője nem csak a fenti kérdéseket részletezi, de azt is elárulja, miről kellene beszélni a fenntarthatóság helyett, és mi köze van nonprofit társadalmi vállalkozásának a legnagyobb hazai cégek fenntarthatósági lépéseihez.
Európa hó- és jégtakarója csökken, a gyors felmelegedés már a kontinens leghidegebb régióit is elérte – állapította meg az ENSZ támogatásával, mintegy száz tudós és szakértő közreműködésével készült European State of the Climate 2025 című jelentés.
Az Atommagkutató Intézet szerint ez a klímaváltozás előrehaladását jelzi.
