Mi az Impact Talks konferencia célja?
Szeretnénk a fenntarthatósági jelentések mögé menni, és olyan aktuális témákat vizsgálni, amik most nehezebben megközelíthetők, de a jövőben is relevánsak lesznek a cégek számára. Jelen esetben ez 3+1 témát jelent, a fenntarthatóság helyett a regenerációs gondolkodás keretében. Vagyis elsősorban arról beszélgetünk majd, hogy miként tudjuk visszaállítani azokat a károkat, amiket jelenlegi működésünk okoz a természetben és a társadalomban.
Foglalkozunk a természeti kockázatokkal, hogy miként érinti ez a cégeket. Szóba kerül a körforgásosságnak az a része, ami a hulladékhasznosításon túl van. Beszélünk a dekarbonizációról, pontosabban arról, miként tudják ezt a cégek a „falaikon kívül”, vagyis a beszállítói láncukban érvényesíteni, ami korántsem egyszerű.
Részben ide is kötődik a plusz egy téma – a nonprofit szcéna és a vállalkozások együttműködése –, hiszen ha egy cég felelősen akar beszerezni alapanyagokat, szolgáltatásokat, akkor fordulhat olyan szervezetekhez, akiknek maguknak van pozitív társadalmi, környezeti hatása.
Árvíz Olaszországban - mindenkit érint
AFP / Federico Scoppa
Milyen ágazatokra, mekkora cégekre számítanak a résztvevők körében?
A három téma együtt lényegében minden iparágat érint. Mindenkit, akinél van ingatlan, vagy vannak munkavállalói, hiszen őket is érintik a természeti kockázatok. Nyilván azoknak lesz főként érdekes, akik valahol már tartanak ebben a folyamatban: vagy érintettek adatszolgáltatás szempontjából, magasfokú kockázatnak van kitéve az iparáguk, vagy olyan méretű a vállalkozás, hogy már foglalkozni kell mindezzel.
Milyen természeti kockázatokkal szembesülhetnek a vállalkozások?
Számos olyan folyamat van a Földön, amivel foglalkozni kell, akár dolgozóik, a telephelyük épsége miatt, vagy a beszállítói láncban felmerülő kockázatokat illetően is. A hőstressz, a villámárvizek – emlékezetes volt a 2023-as olaszországi áradás, amikor Bologna térségét elöntötte a víz –, rendszeresek a heves viharok, szél, villámok, tűz okozta károk. A csökkenő és veszélybe kerülő biodiverzitás, illetve az aszály intenzíven érinti az egész agrárágazatot, de beszélhetünk az alapanyag-források kimerüléséről, ezek helyettesítésének lehetőségeiről. És itt kicsit össze is ér a természeti kockázatokkal a körforgásos gazdaság.
https://hvg.hu/gazdasag/20260423_impact-talks-hvg-fenntarthatosag-okologiai-valsag-kockazat-biodiverzitas-vallalatiranyitas
Ha már körforgásos gazdaság, ez mit takar a hulladékgazdálkodáson túl?
A körforgásos modell 10 különböző szintet tartalmaz, a legelső pedig a nem vásárlás, szóval itt elég nagy a perspektíva abban, hogy miről lehet és érdemes beszélni. A körforgásosság ugye arról szól, hogy minél kevesebb természeti erőforrást használjunk el. Így bármilyen módszer, amivel benn lehet tartani a körben az anyagot – a tervezéstől kezdve, az elemenként cserélhető, könnyen szerelhető, javítható termékeken át, egészen odáig, hogy miként lehet helyettesíteni a szűz alapanyagokat újrafelhasznált anyagokkal, vagy hogyan lehet a termékek életciklusát meghosszabbítani akár másodlagos használattal – üdvözlendő.
Azt, hogy az összes felhasznált alapanyagnak mekkora százaléka nem újonnan kibányászott, vagy a természettől igénybe vett „szűz”, hanem újrahasznosított alapanyag az úgynevezett Circularity Gap Report mutatja meg. A jelentés szerint jelenleg 7 százalékos ez az arány, ami elég alacsony, ráadásul a Covid óta csökken is. Ahhoz viszont, hogy a klímaváltozással járó másfélfokos felmelegedést el lehessen kerülni – vagy legalábbis elérni, hogy ne haladjuk meg túlságosan – minimum a duplájára, de még inkább sokszorosára kellene növelni.
E törekvések már zajlanak, az egyik előadó a körforgásossággal legrégebb óta világszinten foglalkozó legnagyobb szervezet, az Ellen MacArthur Foundation szakértője, aki nemzetközi jó példákat fog bemutatni, de lesz egy hazai jó példa is, a délutáni workshopon pedig azt vizsgáljuk, hogy az adott cég működésében vagy üzleti modelljében miként lehet azonosítani azokat az elemeket, ahol meghonosítható a körforgásosság. Cél, hogy a frontális előadástól a kerekasztal beszélgetéseken át eljussunk odáig, hogy mindezt miként lehet a hétköznapokban alkalmazni. Ezen kívül olyan nonprofit szervezetek is be fognak mutatkozni, akik valamilyen szolgáltatással képesek kapcsolódni és elősegíteni az ESG-t, vagy egyéb fenntarthatósági ügyeket.
https://hvg.hu/gazdasag/20260128_korforgasos-gazdasag-bcsdh-felmeres-kpmg-alteo-circular-fenntarthatosag-nagyvallalat-kkv
Azt mondta, a beszállítói dekarbonizáció nem egyszerű dolog, mik a nehézségek?
A cégeknek jóval kisebb hatásuk van rá, mint a saját energiafelhasználásuk vagy a gyártásuk során előálló kibocsátásra, és persze az adatok sem náluk vannak, amivel ez mérhető. Pedig a globális felmelegedésért felelős gázok kibocsátásának legnagyobb része a beszállítói láncból jön, iparágtól függően a teljes kibocsátás 40-99 százalékát is kiteheti. Persze könnyű elvárni vagy előírni a beszállítóknak, hogy adják át az adatokat, de a megvalósításhoz jó együttműködés, akár a beszállítókkal közös fejlesztések is szükségesek.
Igaz, nehezebb olyan kooperatív környezetet létrehozni, ahol a beszállítók motiváltak lesznek az együttműködésre. Ehhez az adott cég szervezeti kultúráját is kooperatív szemléletűvé kell alakítani. Például, hogy a beszerzéseknél ne feltétlenül az ár legyen az egyetlen és kizárólagos szempont. Itt van a legtöbb kihívás: miként lehet abból az attitűdből, hogy a mi működésünk felelősségét továbbterheljük másokra, egy valódi win-win helyzetbe eljutni. Szerencsére vannak már jó gyakorlatok.
Kinek nagyobb a felelőssége ebben?
A beszállítókra hárul több feladat, mert náluk van az információ, és a kibocsátás-csökkentéshez nekik kell változtatni a működésükön. Persze nehéz helyzetben vannak a megrendelők is, mivel a viszony kölcsönösen függő is lehet, kockázati szempontból kölcsönös kitettség, ami minél szorosabb együttműködést igényel. Ehhez viszont jelentős, szervezeti kultúra szintű változásra van szükség, hiszen tudjuk, hogy
a (szervezeti) kultúra megeszi a stratégiát reggelire.
Mindez nyilván pluszköltséggel is jár.
Igen, ez nagyon izgalmas kérdés. Eleve, ha felelősebb forrásból szerzünk be, az azt is jelenti, hogy ott beárazódnak az externáliák költségei. Ezek lehetnek akár természeti, akár társadalmi költségek – például már csak akkor is, ha megélhetést biztosító bért ad a felelős foglalkoztatás keretében egy beszállító a munkatársainak, aki mondjuk egy kínai beszállítóval versenyez – így ez sokszor valóban drágább. Viszont egy fenntarthatóbb – mondjuk körforgásosság szempontjából előbbre járó – megoldás jelenthet kevesebb anyagfelhasználást, vagy olcsóbb újrahasznált alapanyagot, energiahatékonyabb gyártást is. Olyan dolgot, ami költségmegtakarítást jelent. Tehát lehetnek árfelhajtó és költségmegtakarítást eredményező tényezők egyaránt, a cél az az lenne, hogy ebből valami versenyképes dolog jöjjön ki.
https://hvg.hu/zhvg/20260315_biodiversity-finance-a-biodiverzitas-penzugyei-konyvbemutato-corvinus-helena-naffa-okologiai-valsag-planetaris-valsag
Így ki tudják egyenlíteni egymást?
Van, ahol az energiaköltség a teljes költség a 60 százaléka, itt nyilván az energiahatékonyság javítása vagy a megújuló energiára áttérés jelentős költségmegtakarítást eredményezhet, aminek egy része visszaforgatható a felelős foglalkoztatásba. Összességében azonban minden felelős vállalati működés a vállalatirányításból – vagyis az ESG rövidítés G lábából a governance-ből – ered. Így legelőször ott kell rendet tenni ahhoz, hogy utána az E (environmental, környezeti) meg az S (social, társadalmi) lábon is jobban tudjon működni a cég – és ez kihat beszállítói láncra is.
És így lehet egyáltalán látni a várható kockázatokat is. A jelenben lehet, hogy arról beszélünk, hogy növekszik valamilyen beszállított alapanyagnak vagy szükséges dolognak az ára, de lehet, hogy ezzel ki lehet védeni olyan jövőbeli kitettséget, aminek sokkal nagyobb lesz a vesztesége, ha most nem teszünk semmit. Gondoljunk mondjuk a kávéiparra, ahol tavalyelőtt 60 százalékos áremelkedés volt. Lehet, hogy ezek kiváltása most drágább, de egy jobban elérhető alapanyaggal hosszú távon összességében megtérülő és felelős a mostani beruházás.
https://hvg.hu/360/20250525_Partha-Dasgupta-interju-Mondhatjak-hogy-fontos-a-termeszet-de-nem-tudjak-beepiteni-a-kozgazdasagtanba
A hosszabb távon pedig a civilizációt is megóvjuk a pusztulástól….
Akár, de sajnos a kockázatokat tekintve nem olyan hosszú távról, csak 5-10 évről beszélünk, sőt ugye már most is jelentkeznek ezek a hatások.
A Scale Impacttal hogyan segítik elő a fentieket, milyen izgalmas történeteik, jó példáik vannak?
Egyrészt fenntarthatóságot oktatunk vállalati szakembereknek. A legtöbb hazai, fenntarthatósági területen dolgozó vezető tanult nálunk (a Sustainable Business Academyn), vagy nálunk is. Ott vannak az építőipartól kezdve a kiskereskedelmen, távközlésen és a bankszektoron át a tanácsadó cégekig sok helyen, hogy pár nagyobbat említsek: Decathlon, Ikea, Telekom.
Emellett vállalatok és civil szervezetek közötti együttműködéseket hozunk létre, amihez fejlesztjük magukat a civil szervezeteket is.
A legizgalmasabb, ahogy megvalósulnak azok a projektek, amiket a nálunk tanuló szakemberek vizsgaként bemutatnak. Az egyik ilyen a Budapest Airport 3-as termináljának a tervezéséhez, energetikai ellátásához, és az alapanyag-körforgásos gyakorlatainak a megvalósításához kapcsolódott. Megtisztelő volt látni, ahogy egy náluk tanuló szakember vizsgán bemutatott elképzelése átment a gyakorlatba, akár a geotermikus energia használatát nézzük, akár az építési törmeléket, amit a telephelyen belül tartanak, szelektálva, visszaépítve, ami újrahasznosítható, és nem lerakóba szállítják.
A civil szervezetek fejlesztésénél hasonló történik: ha hatékonyabb és jobban tud együtt dolgozni vállalatokkal – mint például az Igazgyöngy Alapítvány vagy a Hintalovon Alapítvány, akik az ügyfeleink – így az ő is hatásuk megsokszorozódik.
Szeizmikus kutatás geotermikus energia után - mérhető hatás
Mol Nyrt.
Milyen fejlesztésre szorulnak a civil szervezetek?
Sokszor úgy érdemes rájuk gondolni – persze vannak kivételek – mint a rendszerváltás idejének kényszervállalkozói, akik nagyon jól értettek az adott szakmához, de hiányos volt a menedzsmenttudás, a kommunikációs tudás, a kontrolling, illetve az a tudás, ami ahhoz kell, hogy növekedni tudjon a vállalkozás – civil szervezeteknél a küldetésből fakadó hatás, a megoldás felskálázását értjük ez alatt. Sokszor erőforrás-hiányosak is.
Mi alapján választották az előadókat és a panelbeszélgetések résztvevőit?
Egyrészt próbáltunk nemzetközi előadókat elhozni, akik nemzetközi jó gyakorlatokat tudnak elhozni, bemutatni. Másrészt a hazai résztvevők esetében gyakorló szakembereket kerestünk, akik rendelkeznek tapasztalattal az adott témában, amit a workshopokban kamatoztathatnak. Leszek köztük, akik facilitátorként is fognak dolgozni, illetve tapasztalati szakértők fogják segíteni a résztvevőknek a feldolgozási folyamatot.
Miben mérhető a rendezvény sikere?
Az egyik, hogy hogy megmaradnak-e a szakmai kapcsolatok a résztvevők között, illetve fel tudjuk-e kelteni a tanulás iránti vágyat valakiben, és utána eljön hozzánk vagy máshoz tanulni. Ami pedig izgalmasabb, hogy bármi, ami azon ott elhangzik, továbbmegy-e valakinek a működésébe, átülteti-e a gyakorlatba. Ezt persze nehéz mérni, de ha kapcsolatban tudunk maradni, akkor kiderülhet. Ezért is jár a résztvevőknek ízelítő a mi fenntarthatósági szakmai közösségünkből. Egy próbaalkalom, ami után akár taggá is válhatnak a Hungarian Sustainability Professionals Networkben.
https://hvg.hu/gazdasag/20260428_gyura-gabor-husif-zold-penzugy-befektetes-kornyezet-impact-talks
